Az asztronauták a hosszabb űrutazások alkalmával, például amikor a Holdra, a Marsra vagy a Nemzetközi Űrállomásra mennek, sokkal nagyobb veszéllyel kapnak el fertőző betegségeket, mint a Földön élő emberek. Az űrben ugyanis a baktériumok könnyebben szaporodnak és életképesebbek.
Azt már évtizedek óta tudják a kutatók, hogy a súlytalanság állapota hatással van a csont sűrűségére, az izmok nagyságára és az immunrendszerre. De úgy tűnik, nem csak az ellenálló képesség gyengülése okoz gondot az asztronautáknak.
Egy, az Atlantis űrrepülőgép asztronautáinak bevonásával készült vizsgálat szerint a szalmonella baktérium például háromszor akkora eséllyel vált ki megbetegedést az olyan alacsony gravitációs mezőjű térben, mint egy űrrepülő.
Szalmonella és tífusz az űrrepülőn
Az űrrepülő tavaly szeptemberben indult útnak a Nemzetközi Űrállomás felé. Az asztronauták magukkal vittek egy olyan baktériummintát, amely a szalmonella és a tifusz kiváltója. Ezzel párhuzamosan egy ugyanolyan baktériummintát vizsgáltak meg a NASA földi kutatói, szinte ugyanolyan körülmények között, mint amilyen az Atlantison volt.
Egy szimulációs helyiséget a többi mellett ugyanazt a hőmérsékletre melegítettek és ugyanolyan páratartalmat hoztak létre. Az egyedüli különbözőség az volt, hogy itt a súlytalanság állapotát nem hozták létre.
Megváltozott genetikai összetétel
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a baktérium hogyan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és megváltoztatja-e genetikai összetételét.
A válasz: igen. Összesen 167 gén módosult, ezzel pedig a baktérium sokkal életképesebbé vált az űrben, mint amilyen a Földön.
A NASA kutatásai ezen a téren nagy segítséget jelenthetnek a járványok megelőzésére a Földön is. A genetikai vizsgálat, amelynek középpontjában a szalmonella baktérium terjedése áll, ígéretes lehet egy új készítmény kifejlesztéséhez.
