Az istállóból indult
A lakosság tájékoztatására hozták létre a oldalt, ahol az oltásokkal kapcsolatos kérdésekre kaphatunk hiteles választ és információkat. A modern kor védőoltási elvét és gyakorlatát a himlő segítségével alapozták meg, mely az emberiség egyik legrettegettebb fertőző betegsége volt. A "megváltást" egy 18. század végi felfedezés hozta, hiszen egy angol vidéki orvos, Edward Jenner a népi babonákból kiindulva szinte kikísérletezte a himlő elleni oltást. A nép úgy tartotta, hogy aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegeti a későbbiekben a fekete himlő, Jenner ezen felbuzdulva 1794 májusában egy tehénhimlős fejőlány hólyagjaiból származó folyadékkal egy kisfiút oltott be, akit később valódi himlővel próbált megbetegíteni, sikertelenül. Az angol orvostól származik a védőoltás, a vakcináció elnevezés is, hiszen a "vacca" latinul tehenet, a "vaccinia" tehénhimlőt jelent.
A technika csak lassan terjedt el, így a himlőjárványok továbbra is tizedelték a lakosságot, majd az oltások elterjedésével a betegség számos európai országból kiszorult. Az utolsó himlős esetet 1977-ben diagnosztizálták, a Föld himlőmentességét a WHO pedig 1980-ban deklarálta. A betegség leküzdése nemcsak azért bírt óriási jelentőséggel, mert így megszabadultunk egy rettegett kórtól, hanem mert globális felszámolásával egyben más fertőző betegségek felszámolásának elvi és gyakorlati lehetősége is felmerült és megteremtődött.
A fejlődés útján
Az oltások története során nagyobb figyelmet kapott a vakcinák ún. tiomerzál nevű összetevője, mely egy higany alapú tartósítószer, és vélt egészségkárosító hatása miatt több vakcinából kivonták. A WHO Oltóanyag Biztonsági Tanácsadó Testülete (Global Advisory Committee on Vaccine Safety) megállapította, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a tiomerzált tartalmazó oltóanyagok mérgező hatást fejtenének ki. Nézze meg videónkat is a témában, melyben dr. Mészner Zsófia infektológus beszél a vegyületről és hatásairól. Nagy mérföldkőnek számított, hogy 1955-ben engedélyezték dr. Jonas Salk inaktivált paralízis elleni védőoltását, 1961-ben pedig azt a monovalens paralízis oltóanyagot, mely hosszabban tartó védelmet biztosított, mint a korábbi. Két év múlva már három baktériumtörzset tartalmazó vírusból készült paralízisoltás vált elérhetővé, és ugyanígy 1963-ban engedélyezték a kanyaró elleni oltóanyagot is. Időközben rutinná válik a himlőoltás, a hetvenes évek elejére pedig engedélyezték az MMR oltóanyagot (kanyaró, mumpsz, rubeóla). A hepatitis B elleni oltóanyagra 1982-ig kellett várni, míg a hepatitis A elleni oltás 1995-ben kapta meg a hivatalos engedélyt. 2006-ban az FDA jóváhagyja a HPV és a rotavírus elleni oltóanyagokat is.
Oltási rend és a választható oltások A gyermekek 5 éves koruk alatt különösen érzékenyek bizonyos betegségekre, köszönhetően annak, hogy immunrendszerük még éretlen. Ekkor kerül sor a megfelelő immunizációra, méghozzá segítségével, melyet meghatározott rendben, ingyen kapnak meg.
A magyarországi oltási rendről az Országos Epidemiológiai Központ oldaláról letölthető a friss közlemény, pdf formátumban, . Más a helyzet a választható vakcinákkal, melyek felől a szülő dönt, hogy be kívánja-e adatni gyermekének, természetesen térítés ellenében. Ilyen a kullancs-encephalitis, a Meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a Pneumococcus, a hepatitis A, a humán papillómavírus (HPV), a rotavírus és a bárányhimlő elleni védőoltás. Az utazások kapcsán szóba kerülő oltások szintén a választható vakcinák körét gyarapítják, hazánkban pedig jelenleg 22 féle betegséggel szemben van lehetőség aktív immunizációra. Az oltások száma csak gyarapodni fog a jövőben, és valószínűleg mind több oltás kerül majd a kötelező vakcinák körébe. Jó példa erre a HPV oltás is, amely a Humán Papillómavírusok okozta, elsősorban szexuális úton terjedő megbetegedések egy részét védi ki, és országszerte egyre nagyobb kampányok keretében jutnak hozzá ingyenesen a fiatalok.
Fontos megérteni, hogy a betegségekkel szemben kétféle módon tudunk védekezni: vagy átesünk a fertőzésen, vagy immunizálják szervezetünket a kórokozókkal szemben. Ebből a tényből kiindulva az oltások haszna megkérdőjelezhetetlen, így amit ki lehet védeni egy tűszúrással, azt nem érdemes kihagynunk.
