A védőoltások parázs vitákat kiváltó kérdéséről hozott döntést az Alkotmánybíróság a napokban.
Az előzmény, a szokásos történet: egy házaspár megtagadja gyermekei oltását vallási, világnézeti elveire hivatkozva. Az ÁNTSZ kötelezi a szülőket gyermekeik elmaradt védőoltásának pótlására. A naiv szülők, valahonnan Nyugatról hazatelepedett magyarok, pert indítanak, amelyet mind első, mind másodfokon elveszítenek. A szülők ekkor, 1996 novemberében az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az Alkotmánybíróság a szülők beadványát két rövid mondattól eltekintve elutasítja. Nem kap helyet a világnézeti és vallási okokra történő hivatkozás, holott a törvény "a szülők alanyi jogának" tekinti, "hogy gyermekeikről világnézetük és lelkiismereti meggyőződésüknek megfelelően gondoskodjanak". Ám az Alkotmánybíróság úgy véli, hogy "a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan elfogadható indok" ezen alapjog korlátozására.
Ha a szülő mégis úgy dönt, hogy nem akarja oltatni gyermekét, a törvény a jövőben jogorvoslási lehetőséget biztosít számára. Ami azt jelenti, hogy míg eddig "a védőoltást elrendelő határozat - jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható volt", addig a jövőben a szülő bírósághoz fordulhat, és a hatóság a bírósági eljárás lezártáig a szülőt nem bírságolhatja meg. A szülő pedig lehetőséget kap arra, hogy egészségügyi vagy szakmai kifogásait a bíróság elé terjessze - magyarázza a határozatot Leleszi Zoltán ügyvéd.
- Az Alkotmánybíróság elvetendőnek találta továbbá azt a felfogást, hogy "a gyermekeknek és szüleiknek lényegében nincs más teendőjük, mint hogy engedelmeskedjenek a járványügyi hatóságok rendelkezéseinek".
Az Alkotmánybíróság a törvényhozóknak jövő év márciusáig adott időt az ezt szabályozó törvények megalkotására.
