Bubópestis és lépfene a metróban
Kell-e félnünk?Egy nemrég megjelent kutatás eredményei szerint a New York-i metróban nemcsak több tízezer ember utazik naponta, hanem néhány a világ legsúlyosabb járványaiért felelős kórokozókból is. Van mitől félni?
h i r d e t é s
A Weill Cornell Medical College kutatói, öt New York-i egészségügyi központ munkatársaival együttműködve arra a hatalmas feladatra vállalkoztak, hogy egy egész város mikrobiomját feltérképezzék, vagyis összegyűjtsék azokat a baktérium, vírus és gombafajokat, melyek a mindenki számára elérhető helyeken élnek.
h i r d e t é s
Bacitanyák a lakásban
Szemetes, vécécsésze, lefolyó - mind baktériumtól és kosztól hemzsegő helyek otthonunkban. Sokan nem tudják azonban, hogy szinte valamennyi, kezünkben mindennap megforduló tárgy, mint a távirányító, vagy akár a fogkefénk is teli lehet kórokozókkal. Melyek a legkoszosabb pontok a lakásban? Kattintson ide!A minták 46,9 százaléka baktérium volt, vírusok elenyésző számban (0, 032%) voltak a begyűjtött minták között.
Meglepő módon, a begyűjtött DNS majdnem fele nem beazonosítható, vagyis semmilyen korábban már ismert organizmushoz sem köthető. Dr. Christopher E. Mason, a kutatás vezető szerzője szerint meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy ezek bármilyen módon veszélyt jelentenének az emberre.
"Az adataink szerint ezek a nagy népsűrűségű, forgalmas helyeken tenyésző baktériumok semleges hatásúak, vagy akár jótékonyak is lehetnek az emberi szervezetre, akárcsak azok, melyek a beleinkben vagy a bőrünkön élnek" - mondta dr. Mason.
A metrón fellelhető baktériumok 31 százalékáról gondolják úgy, hogy betegséget okozhatnak
A baktériumok mindössze 31 százalékáról gondolják úgy, hogy betegséget okozhat a legyengült immunrendszerű embereknél, és 12 százalékról állapították meg egyértelműen, hogy megbetegedhetünk tőlük.
A legérdekesebb kutatási eredmények egyike, hogy a szakemberek lépfenét és bubópestist okozó mikroorganizmusok maradványait is megtalálták a metróban. A szakemberek azonban mindenkit megnyugtatnak: sem a Bacillus anthracis, sem a Yersinia pestis nem életképes, és a DNS-töredékek csak nagyon kis mennyiségben voltak jelen a vizsgált mintákban.
"Az, hogy ezek a mikroorganizmusok megtalálhatóak a környezetünkben, és mégsem érkezett egyetlen jelentés sem betegségről, azt jelzi, hogy a szervezetünk immunrendszere folyamatosan fejlődik és képesek vagyunk alkalmazkodni a környezetünkhöz" - mondta dr. Mason.
A kutatás eredményeiről a Cell Systems című szaklapban számoltak be.
