Nemrégiben érdekes adatra bukkantunk: csak Magyarországon három és fél millió embert érintenek a szemészeti problémák, túlnyomórészt a fáradt szem, valamint a szemszárazság tünetei. Mindez önmagában még nem lenne elszomorító, de egy másik adat már igen: ebből a három és fél milliónyi emberből másfél millió nem foglalkozik a problémáival, mivel nem is tudja, hogy van rá megoldás. A kezdetben enyhének tűnő problémák azonban később megbosszulhatják, ha nem törődünk velük.
Kikre leselkedik veszély?
A kisebb szemproblémák közül a leggyakoribb a fáradt szemért is felelőssé tehető szemszárazság. Miért és kiknél alakulhat ki ez? A könny termelődése a szervezet oly sok más folyamatához hasonlóan bonyolult és kényes egyensúlyban van. Ez könnyen felborulhat, mind mennyiségi, mind minőségi oldalról egyaránt. Kiváltó oka lehet akár az életkor előrehaladása is, idősebb korban egyre kevesebb könny termelődik. Ötven éves kor felett a könny minősége is megváltozik, ettől a könny párolgása is fokozódik, sokaknál ilyenkor jelenik meg az első tünet.
A különböző betegségek is negatív hatással lehetnek a könny termelődésére, ilyen például a cukorbetegség (diabetes mellitus), az arc idegeinek bénulása vagy a különféle vírusos fertőzések. Egyes gyógyszerek sem tesznek jót a szemünknek, a szénanáthára, pollenallergiára szedett antihisztaminok például erőteljesen csökkentik a könnytermelést (a szénanáthás ember szeme folyamatosan szúr és könnyezik, ezért ezek a gyógyszerek szándékosan csökkentik a könny termelődését), de az antidepresszánsok vagy éppen a fogamzásgátlók is ilyenek. S végül nem szabad megfeledkeznünk a környezet hatásairól sem. Ne csak a környezetszennyezésre gondoljunk, hanem a szél, a pollenek, vagy éppen a különböző füstök is irritálhatják, fáraszthatják a szemet. A központi fűtés, a klimatizálás szárítja a levegőt, a számítógép használata, az autóvezetés pedig megerőlteti látószervünket. A kontaktlencsét viselők pedig általában maguk is tudják, hogy fokozott figyelmet kell fordítaniuk magukra, mivel ez az eszköz kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de gátolja a szaruhártya légzését.
Mi tegyünk?
Enyhébb tünetekkel általában senki sem fordul orvoshoz. A kezdődő szemfáradtságot hunyorgással, pislogással, esetleg szemünk pihentetésével próbáljuk megszüntetni, de ezek nem nyújtanak megfelelő megoldást. A kiváltó okok megszüntetése természetesen sokat segíthet, de kedvenc könyvét éppúgy nem fogja senki sem letenni, miként a kényelmes, légkondicionált irodát vagy autót sem cseréljük le.
A teljes életmódváltoztatás helyett segítségül hívhatjuk a szemcseppeket is, amelyekből széles választék áll rendelkezésre a patikákban, recept nélkül is. Ezek nemcsak vizet juttatnak a kiszáradt-kifáradt szemre, hanem akönnyfilm mucinrétegével kölcsönhatásba lépve javítják a természetes könnyfilm nedvességmegkötő képességét is, ezért hosszabb ideig is óvják a szemet a kiszáradástól.
Ha a tünetek (szemszárazság, fejfájás, netán látászavarok) tartósan fennállnak, akkor viszont tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni. A szemvizsgálatok legfeljebb csak kellemetlenek, de nem fájdalmasak, s jobb a bajt mielőbb orvosolni.
