A 0. stádiumban a piciny daganatos góc környezetében még semmilyen szöveti terjedés nem észlelhető (in situ carcinoma). Az I. és II. stádium (utóbbit tovább osztják IIA és IIB stádiumra) fő jellemzője, hogy bár lehetséges, hogy a tumor már beterjedt a bélfal több rétegébe vagy túl is terjedt azon és érinti a környező szöveteket és szerveket is, de egyetlen nyirokcsomóban sem találtak áttétet, valamint távoli szervekben sincs áttét.
A III. stádiumot is több alosztályra osztják: IIIA, IIIB és IIIC kategóriákra. IIIA stádiumnál kisebb, IIIB stádiumnál nagyobb a kiinduló daganat helyi kiterjedtsége, viszont közös jellemző, hogy a tumor környezetében lévő regionális nyirokcsomók között - amelyek közül legalább 12 eltávolítása indokolt a daganatműtét során - legfeljebb háromban találtak daganatos jelenlétet. Ha ennél több nyirokcsomó érintett, akkor immár függetlenül attól, hogy maga a daganat kisebb vagy nagyobb, a stádium IIIC-nek számít.
Ha az elsődleges vastagbélrákon túl bárhol máshol a szervezetben (májban, tüdőben, csontokban, agyban, a hashártyán) áttét mutatható ki, automatikusan IV-es stádiumúnak számít a betegség, függetlenül attól, hogy mekkora a daganat vagy hány nyirokcsomó érintett. Ez esetben a daganatos folyamatra már az egész szervezetet érintő elváltozásként kell tekinteni, hiszen miután a távoli szervekbe már eljutottak daganatsejtek a vérkeringéssel vagy a nyirokkeringéssel, a tumorsejtek gyakorlatilag bárhol jelen lehetnek a szervezetben.
Vastagbéldaganatok esetén a stádium meghatározására használják az úgynevezett Dukes-osztályozást is, ami szintén a terjedés mélységét a bélfalban és a nyirokcsomók érintettségét veszi figyelembe. Nem teljes az átfedés, mert van némi eltérés, ám a Dukes A, B, C és D kategóriák lényegében ugyanúgy a fentebb ismertetett I., II., III. és IV. stádiumnak felelnek meg.
Forrás: Rakgyogyitas.hu
