Daniel H. Conrad, a Virginia Commonwealth University mikrobiológiával és immunológiával foglalkozó részlegének kutatója, a most megjelent tanulmány vezető szerzője szerint ezeknek a népszerű, gyakran vény nélkül kapható gyógyszereknek lehetnek olyan tulajdonságaik, melyeket új daganatellenes terápiák kidolgozásánál is felhasználhatnak.
Az antihisztaminokat az allergiás tünetek megszüntetésére vagy súlyosságuk csökkentésére használják. Antihisztaminokat javasolnak a szénanáthásoknak, az ekcémásoknak, illetve azoknak, akik csalánkiütéstől szenvednek. A gyógyszerek megakadályozzák, hogy a szabaduljon fel - ez az anyag okozza a viszkető, égő szemet, a tüsszögést, az orrfolyást, a légzési nehézségeket és a bőrtüneteket.
Az új kutatás során azonban kiderült, hogy az antihisztaminok egy speciális sejtcsoportra is hatással vannak. A myeloid eredetű szupresszor sejtek elnyomják a szervezetünk daganatokkal szembeni ellenálló képességét, az antihisztaminok azonban megfordították ezt a hatást. Állatkísérletek során bizonyították, hogy az antihisztaminokkal (cetirizinnel vagy cimetidinnel) beinjekciózott, mesterségesen allergiássá tett egereknél a szupresszor sejtek működése a visszájára fordult, a daganatok növekedése pedig megállt.
A kutatócsoport azt is megállapította, hogy az allergiások vérében több myeloid eredetű szupresszor sejt található.
"Sajnos azt nem jelenthetjük ki, hogy a daganatos betegségek megelőzéséhez elég című szaklap vezető szerkesztője.
