Tervezett sejtekkel kezelik a pikkelysömört

A pikkelysömör egy meglehetősen elterjedt krónikus bőrbetegség, ami viszkető, hámló elváltozásokat okoz a bőrön, több testtájon is, és igen nehezen kezelhető. Most mikrokapszulákba zárt mesterségesen megtervezett sejteket ültettek be egerekbe, s ez az eljárás reményt ad a pikkelysömör olyan kezelésére, amely feleslegessé teheti a napi gyógyszerszedést vagy injekciókat. A zürichi ETH egyetem kutatói eredményeikről a Science Translational Medicine folyóiratban számoltak be.

„A sejt felismeri a betegséget jellemző metabolitokat, azaz az anyagcsere során megjelenő anyagokat, és koordinálja a konkrét választ” – mondta a tanulmány társszerzője Martin Fussenegger, az ETH biomérnöke. Ez azt jelenti, hogy elindítja egy terápiás fehérje termelését, kiválasztását és a véráramba való visszajuttatását. Egerekkel folytatott kísérletekben a tervezett sejtekkel sikeresen megelőzhetők és kezelhetők a pikkelysömör által okozott bőrelváltozások.

A pikkelysömör a leggyakoribb krónikus bőrbetegség. Jóindulatú, ám kellemetlen és riasztó kinézetű: élesen körülhatárolt, csúnyán kipirosodott bőr, rajta száraz, korpás bőrpikkelyekkel. Rendszerint nem fáj, legfeljebb viszket. De vajon eltüntethető? A jelenlegi kezelési módszerekkel az probléma, hogy a psoriasis meglehetősen kiszámíthatatlan. A bőrirritáció szinte fellángol, amire reagálni kellene. De ilyenkor már túl késő az irritációnak gátat vetni. Ezért a súlyosabb esetekben az a taktika, hogy folyamatosan elárasztják a testet olyan hatóanyagokkal (antitestekkel és egyéb vegyületekkel), amelyek a gyulladásban szerepet játszó fehérjék, az úgynevezett citokinek hatását kell, hogy ellensúlyozzák. A tervezett sejtek azonban folyamatosan figyelemmel kísérik a citokinek megjelenését, s ha kell, akkor leállítják a gyulladást, mielőtt az elhatalmasodna.

A mostani eredményekben az a nagy újdonság, ahogy a lopva közelítő pikkelysömört „nyakon csípik”. Fussenegger és kollégái először is humán, embrionális vesesejteket manipuláltak a TNF ( tumor necrosis factor ) nevű citokin kimutatására. Ha ez jelen van, (a sejt érzékelte a TNF-et) az kiváltja az IL22 (egy másik citokin, az interleukin 22) receptor előállítását, hogy a sejt ezt is érzékelhesse. Ha mind a két gyulladáskeltő anyag jelen van, akkor a sejt gyulladásgátló citokinokat (IL4 és IL10) bocsát ki, amelyek megakadályozzák a psoriasis fellángolását.

A módszerben a kétlépéses érzékelés a kulcs, mert a TNF például vírusos fertőzés esetén is megjelenik. A pikkelysömör azonosítására ezét két citokin kell.

Fusseneggerék a megtervezett sejteket 400 mikrométer átmérőjű poliszacharid kapszulákba helyezik, amelyek 200 sejtet tudnak befogadni. A mikrokapszulák egerek hashártyájába injektálva lehetővé teszik, hogy a sejtek bejuthassanak az állatok véráramába. A kezelt egerek nem reagáltak, amikor a bőrüket bekenték a pikkelysömörnek megfelelő tüneteket kiváltó krémmel, míg a kontrollcsoportban megjelentek a tünetek. A kísérletek jól sikerültek, ami lehetővé teszi, hogy belekezdjenek az emberek gyógyítására alkalmas módszerek kidolgozásába is.

Forrás: www.thescientist.com