A kezelések drágák lehetnek, a fertőzések pedig olykor komoly betegséget okozhatnak. Ráadásul a betegségek egy része zoonózis, azaz az emberre is továbbterjedhet. A leghatékonyabb védekezés a megelőzés, amelyre minden esetben érdemes kellő figyelmet fordítani.
Bolhák
A külső élősködők (más néven ektoparaziták) a kutya szőrzetében élnek. A bolhák, a kullancsok, az atkák és a szúnyogok kiemelten fontosak közülük. A bolhák elsősorban a melegebb időszakokban jelennek meg nagy számban, télen jelentősen lecsökken a számuk. Lakásban tartott állatoknál persze nem figyelhető meg ilyen szezonalitás: rajtuk egész évben megjelenhetnek. Ezzel együtt ritkán találhatóak meg az állatokon, inkább a környezetükben bújnak meg. Jellegzetes tünetek alapján könnyen felismerhetőek: a kutya nyugtalan és vakarózik.
Egyes kutyák érzékenyen reagálhatnak a bolhanyálra, amely a bolhaallergiás dermatitis nevű szindróma kialakulásához vezet, és intenzív bőrirritációval jár. Az erősebb fertőzés legyengült, elhanyagolt kiskutyákban vérszegénységhez (alacsony vörösvérsejtszámhoz) és akár halálhoz is vezethet. A bolhák a Dypilidium caninum nevű galandféreg köztigazdái, mely a kutya szőrzetén megtelepedve tisztogatás közben kerül az állat szervezetébe.
Kullancsok
A kullancsok vérszívó paraziták, melyek a gazda bőréhez kapcsolódva annak véréből táplálkoznak. A nedves környezetet kedvelik, általában a vastag avarral vagy aljnövényzettel rendelkező erdőkben, cserjésekben és mocsaras területeken fordulnak elő, de gyakoriak a városi parkokban is. A fertőzést a vérszívás 2-3. napján adják át a kutyának, és bár rengeteg fertőzést diagnosztizálnak, sajnos jóval többet nem kerül ismernek fel idejében, ami végzetes következményekkel jár.
A kullancsok veszélyes betegségeket okoznak, melyek közül kiemelendő a babéziózis, melynek első jele minden esetben a vérszegénység, mivel az immunrendszer elpusztítja a károsodott vörösvérsejteket.
A további tünetek: láz, gyengeség, levertség, halvány nyálkahártyák, narancs vagy vérvörös színű vizelet, duzzadt lép és nyirokcsomók.
A kullancsok gyakran hordozzák a Lyme-kórért felelős baktériumot, ugyanakkor az esetek mindössze 5-10 százalékában alakul ki olyan megbetegedés, amely klinikai tünetekkel jár. A tünetek pedig nagyon széles spektrumon mozoghatnak: vannak állatok, melyek teljesen tünetmentesek maradnak, míg gyakran heveny ízületgyulladás alakul ki, amely következtében úgynevezett visszatérő sántaság jelenik meg.
Atkák
A rühatkák általában legyengült immunrendszerű kutyákat támadnak meg. Ilyenkor többnyire a fejen és a lábakon szőrhiány alakul ki, a bőr pedig megvastagodik és gyulladásos eredetű pörk borítja felszínét. A betegség emberre is átterjedhet, ahol erős viszketéssel járó bőrgyulladást okozhat. A fülatka legtöbbször tünetmentesen van jelen a kutyák külső hallójáratában, egyes esetekben viszont - fokozott fülzsírtermelődés mellett - kialakulhat külső hallójáratgyulladás, mely jellegzetes ferde fejtartással járhat.
Szúnyogok
A szívférgességet egy dirofilaria immitis nevű fonalféreg okozza, melynek köztigazdája a szúnyog. A korai szakaszban az állatok enyhe tüneteket mutatnak, fáradékonyak, esetleg néha köhögnek. A továbbiakban a kutyák egyre fáradtabbak lesznek, és már a mérsékelt mozgatást sem viselik jól. Ahogy az állatok kondíciója romlik, teljesítményük csökken, továbbá nehézlégzés jelentkezik, és lógó, körteszerű has figyelhető meg.
A prevenció két részből áll: egyrészt védekeznünk kell a szúnyogok ellen, illetve a féreglárvákat is el kell pusztítani. Utóbbira léteznek tabletták, illetve spot-onok is - használatuk előtt minden esetben ki kell zárni a fertőzést.
Védekezés
A védekezés alapja, hogy a kórokozók életmódját figyelembe véve a megfelelő módszereket válasszuk ki, mindig az állatorvos tanácsait követve. Az alábbiak szerint járjunk el:
- féregtelenítsük a kutyát az állatorvos útmutatásainak megfelelő időszakonként
- keressük fel állatorvosunkat a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése céljából
- mindig alaposan mossunk kezet, ha homokkal, földdel vagy nyers hússal érintkezünk
- ne engedjük, hogy a gyerekek koszos, nem megfelelően előkészített élelmiszert fogyasszon
- mindig tartsuk tisztán az állat környezetét, szedjük össze a székletét
- tartsuk távol az idegen macskákat, mert a fertőzéseket gyakran ők terjesztik
- fedjük le a homokozót, az egyéb, gyerekek által használt területeket pedig próbáljuk elzárni a környék állataitól
- rendszeresen nyírjuk a füvet
Hatásos készítmények
Mindezeken túl megelőzés céljából rengeteg hatásos készítmény kapható: spray-k, nyakörvek, spot-onok - mindegyiknél meghatározott időnként ismétlésre van szükség. A spot-onok nagyon népszerűek, ezeket kis területen kell az állat testére juttatni. A spot-onok egy része távoltartó (úgynevezett repellens), másik pedig ölő hatású. A távoltartó gyógyszerek elterjedtebbek, holott az ölő hatásúak jóval megbízhatóbbak: 48 órán belül pusztítják el a kullancsot, így megakadályozzák a fertőzés kialakulását.
A jelenleg elérhető bolha elleni készítmények rövid távon - általában 4 hetes periódusokban - alakítanak ki védettséget, ez azonban akkor lehet eredményes, ha a környezet nem fertőzött. Az állat környezetének kezelésére a bolha fejlődési ciklusát megszakító vegyületeket (pl. metoprént) használnak, melyek hatása hónapokig tart, és nem szennyezik annyira a természetet, mint a hagyományos szerek.
Egyes állatok jobban tolerálják a szájon át alkalmazható szereket, ezen kívül pedig léteznek gyógyhatású samponok, melyek fiatal állatokban, illetve erős fertőzések esetén javallottak.
