A vadon élő csimpánzok naponta annyi erjedt gyümölcsöt esznek, hogy azzal egy kis üveges sörnek megfelelő alkohol jut a szervezetükbe – írja a BBC a Science Advances című folyóiratban megjelent kutatást szemlézve. A tanulmány szerzői szerint mindez bizonyítékul szolgál arra, hogy az ember alkohol iránti vágya egészen régről ered: a csimpánzokkal közös őseinktől, amelyek ugyancsak előszeretettel fogyaszthattak cukorban – egyszersmind etil-alkoholban – gazdag túlérett gyümölcsöket. „Az ember alkohol iránti vonzalma valószínűleg a csimpánzokkal közös ősünk táplálkozási örökségéből fakad” – fogalmazott Aleksey Maro, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-ben található kampuszának kutatója, a tanulmány első szerzője.
Mintha mindennap meginnának egy sört a csimpánzok
Persze nem csupán csimpánzoknál, de más állatfajoknál is hosszú ideje megfigyelték, hogy gyakran esznek földre hullott, majd ott erjedésnek indult gyümölcsöket. Elég csak a máig sokak emlékeiben élénken élő, 1974-ben kiadott Sivatagi show című dokumentumfilmre gondolni, amelyben humorosan szintén megelevenedik ez a nem is annyira ritkaságnak számító állati viselkedésmintázat. Korábban nem volt azonban tisztázott, hogy vajon mennyi alkoholhoz jutnak hozzá legközelebbi rokonaink ebből a forrásból. A tanulmányt jegyző nemzetközi kutatócsoport e téren tudott új információval szolgálni. Méréseik alapján ugyanis egy-egy csimpánz naponta mintegy 14 gramm tiszta etil-alkoholt visz be például túlérett füge és szilva fogyasztásával. Ez a mennyiség körülbelül 330 milliliter lager sörrel egyenértékű.
Ezenkívül a kutatócsoport megfigyelte, hogy a csimpánzok jellemzően a legmagasabb alkoholtartalmú gyümölcsöket keresték a földre hullott szemek között. Mindez összességében újabb erős bizonyítékot szolgáltat az úgynevezett részeg majom hipotézis alátámasztására. A tudományos elmélet Robert Dudley, a Kaliforniai Egyetem professzora, a mostani tanulmány utolsó szerzője nevéhez fűződik, és leegyszerűsítve azt valószínűsíti, hogy az ember alkohol iránti vágya a csimpánzokkal közös őseinktől eredhet. Catherine Hobaiter főemlőskutató, a skóciai St Andrews Egyetem professzora, aki nem vett rész a kutatásban, szakértőként a BBC-nek nyilatkozva rámutatott: ez az jelenti, hogy az alkoholhoz fűződő viszonyunk mintegy 30 millió évre nyúlhat vissza.
Hobaiter szerint elképzelhető, hogy a csimpánzok számára az erjedt gyümölcsök fogyasztása nemcsak táplálékszerzési módszert jelent, hanem egyben arra is jó lehetőség, hogy erősítsék társas kötelékeiket egymás között. Érdemes persze hangsúlyozni, hogy mint arra dr. Kimberley Hockings, az Exeteri Egyetem szakembere felhívta a figyelmet: a kutatásban szereplő csimpánzok nem részegedtek le az általuk elfogyasztott alkoholmennyiségtől. Annál is inkább, hiszen esetükben ez a túlélésüket is fenyegette volna a vadonban. Ezzel szemben emberek esetében súlyos társadalmi problémát jelent a túlzott alkoholfogyasztás, illetve az annak kapcsán kialakuló függőség.
