A szén, a kőolaj, a földgáz és a biomassza égetése világszerte olyan mértékű légszennyezést okoz, amely évente 1,2 millió ember halálához vezet – állapították meg a Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés legújabb éves jelentésében. A Lancet Countdown vizsgálatát a University College London vezeti, a projektben minden évben 99 szakértő vesz részt a világ minden tájáról, 51 különböző intézet – köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – képviseletében.
Marina Romanello, a University College London egészségügyi és klímakutatója, a Lancet Countdown vezetője úgy fogalmazott, hogy „egészségünk ki van szolgáltatva a fosszilis energiáknak”. A kutató szerint állandósult a világ függősége a fosszilis erőforrásoktól, ami nemcsak súlyosbítja az éghajlatváltozás káros egészségügyi hatásait, hanem pillanatnyilag már összefonódik más, folyamatban lévő globális válságokkal is, például a koronavírus-világjárvánnyal, az inflációval és az ukrajnai háború okozta energia- és élelmiszerválsággal.
Megbetegít és legyengít az éghajlatváltozás
A klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló Lancet Countdown projektben részt vevő tudósok 43 olyan egészségügyi indikátort határoztak meg, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket. Idén új tényezőként vizsgálták meg az éhínség kérdését: a jelentésben arra a megállapításra jutottak, hogy 2020-ban – az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest – 98 millióval több embert sújtott éhínség a klímaváltozás okozta szélsőséges hőség következtében. A kutatók 103 ország vizsgálata alapján azt látták, hogy a népesség 26,4 százaléka tapasztalt bizonytalanságot az élelmiszerellátásban. A klímaváltozás hatásai nélkül ez az arány csak 22,7 százalék lett volna – mutatott rá Marina Romanello.
Anthony Costello gyermekorvos, a Lancet Countdown társelnöke kiemelte, hogy az élelmiszerellátás bizonytalansága természetesen nem írható kizárólag az éghajlatváltozás számlájára, de az okok komplex hálózatában ez nagyon jelentős tényező, amelynek hatása az idővel csak súlyosbodni fog.
A jelentésből kiderül, hogy a 2017 és 2021 közötti adatokat vizsgálva 68 százalékkal emelkedett a hőség okozta halálozások száma a 2000 és 2004 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben a viszonylatban 61 százalékkal nőtt az erdőtüzek kockázata.
Renee Salas, a Harvard Egyetem professzora és a jelentés társszerzője elmondta, kimutatható, hogy az autók üzemanyagának és a villamos erőműveket tápláló szénnek az elégetése következtében egyre gyakoribb az asztma és a szívbetegség a gyerekek körében. „Ha felírunk egy inhalációs eszközt, az nem fogja megszüntetni az asztma kiváltó okát egy autópálya mellett élő kisfiú esetében” – hívta fel a figyelmet az orvos, aki rámutatott arra is, hogy „temérdek tudományos bizonyítékon” alapul az a megállapítás, hogy a légszennyezés évente 1,2 millió halálesetet okoz.
"A világ fordulóponthoz érkezett"
A Lancetben megjelent tanulmányban azt is aláhúzták, hogy a jól ismert és bizonyított káros következmények ellenére az ember – ahogy más függőségek esetében is megfigyelhető – láthatóan nem változtat bevett szokásain, vagyis a fosszilis energiáktól való függőség kezelése mindeddig hatástalannak bizonyult. „Pedig nem egy ritka rákbetegségről van szó, amelynek még nem ismerjük a gyógymódját. Pontosan tudjuk, milyen ellenszerre van szükségünk, csak az elhatározás és a szándék hiányzik még mindannyiunk és az államok vezetői részéről” – mondta Renee Salas.
Ennek ellenére a világ országainak jelentős része ma is több milliárd dollárral támogatja a fosszilis energiák használatát, olyan összegekkel, amelyek sokszor az egészségügyre fordított kiadásokkal vannak egy szinten, sőt esetenként meg is haladják azt. 2019-ben 86 kormányzatból 69 támogatta a fosszilis energiaforrások kitermelését és használatát összesen 400 milliárd dollárral. Ennek eredményeképp a jelenlegi trendek alapján mintegy 150 évet venne igénybe a szénalapú források teljes kivezetése a világ energiaellátásából.
„A világ fordulóponthoz érkezett. Muszáj változtatnunk, mert különben a gyerekeink az éghajlatváltozás olyan mértékű felgyorsulásával fognak szembesülni, amely már a túlélésüket fenyegeti majd” – fogalmazott Anthony Costello.
