Tavaly Budapesten, Bács-Kiskun megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fordult elő legtöbbször, hogy fél óránál is többet kellett várnia a betegnek a mentőre.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) a 2007. április és szeptember közötti időszakot hasonlította össze az előző év adataival. A Felügyelet munkatársai az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) adatai alapján a kiérkezési időt, a veszteglést és a késések arányát vizsgálták.
Egy mentőautó vagy egy rohamkocsi személyzetét sokszor külső tényezők befolyásolják abban, hogy időben elkezdjék a mentést. A veszteglésnek, ahogy ezt az OMSZ-nál hívják, számos oka lehet: egy leengedett vasúti sorompó vagy éppen a rossz időjárás percekkel meghosszabbíthatja a kiérkezést, de az is előfordulhat, hogy a gépkocsi üzemképtelensége miatt késik a mentő, vagy éppen jut el később a kórházba a beteggel. Amely időveszteség azonban jó szervezéssel csökkenthető, az a mentőautó kórházba való megérkezését követően a beteg átvételéig eltelt idő.
Az Egészségügyi Minisztérium rendelete szerint a kórházaknak 10 percen belül kell átvenniük a mentőktől a beteget, vagy további 15 percen belül kell dönteniük arról, hogy tovább küldik-e más kórházba. Az ezt meghaladó idő az úgynevezett betegátvételi veszteglés. Az OMSZ adatai szerint 2007-ben az országos átlagot tekintve csökkent ez az idő, Zalában ugyanakkor a duplájára nőtt. A várakozás egyik leggyakoribb oka, hogy az orvosra várnak a mentősök, vagy tovább tart a vizsgálat.
A mentés egyik kulcsmutatója az, hogy az esetek mekkora részében érkezik meg a segítség 15 percen belül. Kiderült, hogy kismértékű javulás következett be egy év alatt: tavaly április és szeptember között az országos átlagot tekintve az esetek 78,97 százalékában értek a helyszínre a mentők 15 percen belül, míg 2006-ban 78,66 százalék volt ez az érték. Az a cél azonban, hogy a lakosság 90 százaléka elérhető legyen 15 percen belül, egyelőre még nem mindenhol teljesül. Győr-Moson-Sopron megyében már most is csak 10,92 százalék volt a 15 percen túli kiérkezések aránya, míg Bács-Kiskun megyében a 30 százalékot is meghaladta.
A Felügyelet munkatársai által készített elemzés szerint gyakorlatilag nem változott 2007-ben azoknak a kivonulásoknak a száma, ahol a mentőre több mint 30 percet kellett várni (a különbség mindössze 0,08 százalékpontos javulást mutat). A legtöbb komoly késés a Közép-Magyarországi Régióban fordult elő (az esetek mintegy 6 százalékában), a legkevesebb pedig a Nyugat-Dunántúlon (1,34 százalék).
Az Országos Mentőszolgálat mentéssel kapcsolatos mutatószámairól részletesen a www.ebf.hu oldalon olvashatnak.
