Június 21-én a nyári napfordulóval kezdődik a csillagászati nyár. Az északi féltekén ezen a napon a leghosszabb a nappal, illetve a legrövidebb az éjszaka időtartama – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán. A nyári napforduló előtt a Nap mindennap egyre északabbra delel, míg a napforduló után egyre délebbre. Ezen a napon az Északi-sarkon és az északi sarkkörön egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal.
Ezenkívül idén a nyári napforduló napja azért is izgalmasnak ígérkezik, mert egy érdekes együttállásnak lehet szemtanúja, aki sötétedés után az égre tekint. A vékony holdsarló ugyanis 5 fokos közelségbe kerül a Vénusszal, a Vénusztól pedig szintén körülbelül 5 fokra felfénylik a vörös bolygó, a Mars. A csillagászok szerint a kései sötétedés miatt 10 óra után lesz érdemes az eget kémlelni, illetve ehhez egy fáktól, épületektől és egyéb akadályozó tényezőktől mentes horizontú helyet keresni, mert a Hold alacsonyan, mindössze 13 fokos horizont feletti magasságban helyezkedik majd el.
Szintén a Hold közelében, a Rák csillagképben szabad szemmel is megfigyelhető lesz az M44-es számmal jelölt Messier-objektum, a Jászol-halmaznak nevezett csillaghalmaz. Ez olyan csillagok társulása, amelyek egymáshoz közel, azonos csillagközi felhőből keletkeztek, ám nem tartja össze őket gravitációs kölcsönhatás. Az ilyen halmazokban általában fiatal, kék, fényes csillagok találhatóak, amelyek egymáshoz való közelségük miatt igen látványosak.
Ha esetleg felhős lenne az ég szerdán, akkor sem szabad csüggedni. A háromszög alakú együttállás és a Messier-objektum ugyanis másnap, június 22-én is megfigyelhető lesz még.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: