A tanulmányt a svéd Lund Egyetem kutatócsoportja végezte Omran Bakoush vezetésével. "Tudomásunk szerint ez az első olyan tanulmány, amely a megnövekedett vizelet-IgM-kiválasztás hatását vizsgálta a DN betegség lefolyására 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegekben. Eredményeink szerint a megnövekedett vizelet-IgM-kiválasztással rendelkezők esetében magasabb a szív-érrendszeri okokból bekövetkező halandóság, és magasabb volt a progresszió aránya a végstádiumú vesebetegségre. Ez az összefüggés nagyrészt független az albuminuria szintjétől" - nyilatkozta a kutatás vezetője.
A kutatók százharminckilenc 1-es típusú diabétesz mellituszban szenvedő beteg egészségi állapotát követték 1984 és 2007 között. A megnövekedett vizelet-IgM-kiválasztással rendelkező betegek (amit ELISA segítségével mértek a tanulmány elején) esetében körülbelül háromszor nagyobb volt a valószínűsége a halál bekövetkeztének vagy a végstádiumú vesebetegség kialakulásának.
Dr. Bakoush a következőképpen kommentálta a felfedezést: "Eredményeink új megközelítésmódot kínálhat e gyorsan növekvő betegpopuláció kezelésére. Bár az albuminura mérését rutinszerűen alkalmazzák a diabéteszes betegek értékelésében és kezelésében, a megnövekedett IgM-kiválasztás specifikusabban azonosítaná azokat a betegeket, akik súlyos szív-érrendszeri szövődmények (halál és veseelégtelenség) kockázatának vannak kitéve. Ha a megnövekedett IgM-kiválasztás valóban előrehaladott ateroszklerotikus érbetegségre utal, klinikai vizsgálatokkal kellene tesztelni, hogy az ateroszklerotikus faktorok módosítása csökkenti-e a halandóságot és a veseelégtelenség előfordulását diabéteszes betegekben vizelet-IgM-mel vagy anélkül."
Forrás: Medipress hírszolgálat
