Részben átírhatja az emberré válás történetét egy közelmúltban készült kutatás. Az emberi evolúció történetét mindössze két fogmaradvány alapján vizsgálták eddig, amely bő hétmillió évvel ezelőttről származott. Mindkettő a Graecopithecus nevű főemlőstől származik, melynek maradványait a Balkánon találták meg: egyet Görögországban, egyet pedig a mai Bulgáriában. Ezeket a leleteket új szempontok alapján vizsgálták, és az Index cikke szerint új megvilágításba kerülhet őseink eredete.
Mikor válhatott el a majom és az ember?
A fő kérdés, hogy minek tekintendő ez a csimpánz méretű főemlős: majomnak, mint azt idáig általában gondolták, vagy pedig - és itt jön az új hipotézis - a majmok törzsfejlődésétől már elváló időszakból származó előembernek. Kérdés, hogy a lelet már a csimpánzok és az emberek őseinek különválása előttről, vagy azt követő időszakból származik-e. Ebben a leletek fogazatának vizsgálata adhat választ: a majmok fogainak gyökerei erősebben különágaznak, mint az emberé, a kérdéses fogak pedig inkább emberi jellegzetességeket mutatnak. A kutatók véleménye is megoszlik abban, hogy előemberi jellegzetességeket mutató majomról, vagy majomjegyekkel rendelkező előemberről van-e inkább szó.
Az érvényes elmélet szerint az emberek és a majmok őseinek vonala 5-7 millió évvel ezelőtt vált el egymástól Afrikában. A mostani felfedezés ezt kérdőjelezi meg, a kérdéses leletek ugyanis 7,1, illetve 7,2 millió évesek. A tübingeni kutatócsoport feltételezése szerint a különválás tehát korábban mehetett végbe, mint idáig gondolták, és talán nem is Afrikában, hanem valahol itt, a Mediterráneum keleti térségében történhetett meg.
