Születési hónapunk elárulja betegségeinket?

Bár a csillagászat és az asztrológia mindig is látott összefüggést a bolygók és az ember magatartása között, azonban tudományos kutatásokkal mindezt még nem sikerült bizonyítani - mostanáig.

Történelmünk hajnalán a csillagászat és az asztrológia még a gyógyítás részét képezte. Csaknem 2500 évvel ezelőtt már Hippokratész, a nyugati orvoslás atyja is megfigyelt bizonyos összefüggéseket a csillagok mozgása és a betegségek kialakulása között. Feljegyzésekből tudható, hogy a kor gyógyítói hittek abban, hogy az égitestek mozgása nagy hatással bír az ember egészségére is.

A tudományos közösség később az asztrológiát száműzte az áltudományok sorába. A Kolumbiai Egyetem tudóscsapata azonban több mint 1,7 millió amerikai beteg orvosi feljegyzésének tanulmányozásából azt a következtetést vonta le, hogy a születési hónap jelentős hatással van arra, hogy ki milyen betegségben fog szenvedni élete során.

Ősszel a legjobb születni? Egy hasonló kutatás is azt találta, hogy szoros összefüggés van a születési hónap és a várható élettartam között. Ki élhet a legtovább? Kattintson! Az elemzésben az 1900 és 2000 között születettek adatait elemezték, pontosabban azokét, akik valamilyen panasszal felkeresték a Kolumbiai Egyetem Orvosi Központját New Yorkban. Ezeknek a pácienseknek a születési hónapját vetették össze az adatbázisban használt 1688 betegség valamelyikével. Egy algoritmus segítségével 55 betegség esetében találtak összefüggést a születés hónapja és a betegség kialakulása között.

A Journal of American Medical Informatics Association című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy betegségek tekintetében a legkisebb kockázati csoportba a májusban, a legmagasabba pedig az októberben születettek tartoznak - miközben az október és december között születettek élhetnek a legtovább.

A bolygók valóban befolyásolják személyiségünket és egészségünket is?

A bolygók valóban befolyásolják személyiségünket és egészségünket is?

Kortól és nemtől függetlenül voltak olyan hónapok, ahol feltűnően nagyobb volt bizonyos betegségek kialakulásának gyakorisága. Például a szeptemberiek hajlamosabbak voltak az asztmára, míg a novemberieknél nagyobb valószínűséggel alakult ki ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar). Márciusban pedig legnagyobb az esély a különböző szívbetegségek előfordulására.

"Fontos, hogy ne essünk kétségbe az eredmények láttán, mert ugyan találtunk összefüggéseket, de nem túl nagy a kockázat" - nyilatkozta a csapat vezetője, Nicholas Tatonetti. Megjegyezte, hogy a születési hónap gyakorlatilag a környezeti kockázatok egyik változója, ami fontos tényező a korai fejlődésben, de több egyéb változó is közrejátszik a betegségek kialakulásánál, mint például a testmozgás vagy az étrend.

"Nem a félelemkeltés volt a kutatás célja, hanem az, hogy az emberek megismerjék ezt a kockázati tényezőt is" - véli Tatonelli. Az új tanulmány továbbá megerősíti korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek a születési évszak és a betegségek kialakulásának összefüggéseivel foglalkoztak. A kutatások azt sugallják, hogy a szezonálisan változó környezeti jelenségek (poratka, allergének , hőmérséklet-ingadozás) is közrejátszanak az élettartam és betegségek alakulásában.

Megjegyzendő, hogy az adatokat az északi féltekén váltakozó évszakok és hónapok alapján vizsgálták, és csak a new york-i kórház adataira támaszkodtak. A szakértők azonban remélik, hogy számítógépes algoritmusukat ki tudják majd terjeszteni szélesebb körben is.

"A gyorsabb számítógépek és az elektronikus egészségügyi dokumentációk felgyorsíthatják a kutatásokat - mondta a tanulmány szerzője, Mary Regina Boland. "Azon dolgozunk, hogy minél többet segítsünk az orvosoknak fontos klinikai megoldásokban."

A teljes kutatást ide kattintva találja

A kutatás legfontosabb megállapításai hónapokra lebontva

Január

Átlagos rizikójú hónap.

Magas előfordulás: Magas vérnyomás , kardiomiopátiával (szívizom-gyengülés).

Alacsony előfordulás: hányás

Február

Az egyik legegészségesebb hónap.

Magas előfordulás: tüdő és hörgők daganatos áttétei

Alacsony előfordulás: rovarcsípés

Március

Magas rizikó: szív- és keringési megbetegedések - pitvarfibrilláció, pangásos szívelégtelenség, mitrális billentyű betegség, prosztatarák.

A tavaszi születésűek (áprilistól júniusig) várható élettartama rövidebb az ősszel születettekéhez (októbertől decemberig) képest.

Április

Magas rizikó: szív- és érrendszeri betegségek, - angina , miokardiális isémia (a szívizomzat oxigén- és vérellátásának zavara), műhibából eredő keringési zavarok is őket jellemzik leginkább.

Alacsony rizikó: zúzódások.

Május

Átlagosan egészséges hónap, nincs olyan betegség, amiben e hónap szülöttei kiemelten magas rizikófaktorokkal számolhatnának. Kevesebb gyerekszülés jellemző (májustól őszig tartó tendencia).

Alacsony rizikó: felső légúti megbetegedések.

Június

Átlagos hónap, jellemző a szív- és érrendszeri megbetegedés.

Magas rizikó: angina pectoris (szívinfarktust megelőző események)

Alacsony rizikó: nemi betegségek .

Július

Átlagos hónap.

Magas rizikó: asztma

Augusztus

Átlagos hónap

Emelkedett kockázat: szívbillentyű betegségek , asztma.

Szeptember

Magas előfordulás: hányás

Alacsony rizikó: szív- és érrendszeri betegségek

Az őszi születésűek (október-december) élnek általában a legtovább.

Október

Magas rizikó: légzőszervi megbetegedések , asztma, akut felső légúti fertőzés; rovarcsípés, nemi betegségek

Alacsony kockázat: szív- és érrendszeri problémák, prosztatarák

November

Alacsony rizikó: szív-és érrendszeri problémák, tüdőben képződő rákos áttétek. Összességében viszont a novemberiek a legbetegesebbek: többször fordultak orvoshoz, mint a többi hónap szülöttei.

December

Magas előfordulás: zúzódások, sérülések

Alacsony rizikó: szív-és érrendszeri problémák.

Forrás: www.washingtonpost.com

www.huffingtonpost.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
Naponta eszel kesudiót? Erre a 4 dologra érdemes odafigyelned
datolya
Kevesen eszik ezt a gyümölcsöt, pedig csodát tesz a bélflórával – Mutatjuk, mikor a leghasznosabb
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Szalmonellát okozhat ez a tészta – Figyelmeztetést adott ki a fogyasztóvédelem
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +37 °C
Minimum: +17 °C

Napos időre van kilátás kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Csapadék nem lesz, legfeljebb az északnyugati határszélre sodródhat be egy-egy zivatargóc. A délies, északnyugaton késő délután, este az északnyugatira forduló szelet olykor élénk lökések kísérik, de az utóbbi tájakon egy-egy erős lökés is lehet.A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 36 és 39 fok között alakul. Késő estére 23 és 31 fok közé hűl le a levegő. Fronthatás továbbra sem érvényesül, de a tartós hőség jelentős orvosmeteorológiai megterhelést ró a szervezetre.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.