Miért nem tudjuk megcsiklandozni magunkat?

Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, tudnunk kell pontosan, hogy miként működik a csiklandozás folyamata. Bőrünk alatt többmillió idegvégződés van, amelyek riasztják agyunkat, ha megérintünk valamit. Az érintések által kiváltott ingereket, nyomást, fájdalmat, hőérzetet a szomatoszenzoros kéreg, a boldogságérzetet pedig az elülső cinguláris kéreg dolgozza fel. Ezek közös működése eredményezi csiklandozás érzetét.

A csiklandozásnak két jól típusa van: az egyik a knismesis , amit akkor érzünk, ha egy tollpihével végigsimítják a karunkat. Jóval erősebb ennél a második, gargalesis: ez egy jóval erősebb csiklandozás, amit általában velünk csinálnak, akaratunk ellenére, ettől pedig akár nevetőgörcsöt is kaphatunk. Míg az elsőt még elő tudjuk idézni magunknak, a másodikra már garantáltan nem vagyunk képesek.

12 vicces tény a csiklandozásról Tényleg halálra lehet valakit csiklandozni? Ki szereti jobban, ha csiklandozzák, a nők vagy a férfiak? Hol a legcsiklandósabbak emberek? Itt most mindent megtalál, amit eddig nem tudott erről az ingerlő érintésről. Kattintson! Evolúcióbiológusok szerint ez azért alakulhatott így ki egyedfejlődésünk során, mert ennek révén tudták az emberek megtanítani utódaiknak, hogy hogyan védjék meg magukat támadókkal szemben. Gondoljunk csak bele, pont a legérzékenyebb testfelületeinken, a nyakon, a hason vagy a hónaljban vagyunk a legcsiklandósabbak. És ugyan tudatában vagyunk annak, hogy ezen területeken viszonylag könnyű sérülést okozni, agyunk azt is tudja, hogy saját kezeink nem jelentenek életveszélyes fenyegetést saját magunk számára, ezért nem indít be semmilyen reakciót.

A csiklandozás érzését a bőrünk alatt található idegvégződések okozzák Ez az oka annak, hogy nem tudjuk megcsiklandozni magunkat. MRI-s vizsgálatokból kiderült, hogy a kisagyunk riasztja az agyunk többi részét, amikor meg akarjuk csiklandozni magunkat. Emiatt gyakorlatilag érzékelhetetlenné tompul az élmény az agy számára.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a nem rendesen működik együtt a szomatoszenzoros kéreg, illetve az elülső cinguláris kéreg - ilyenkor ugyanis lenne esélyünk megcsiklandozni magunkat. Néha igen - a skizofrének ugyanis képesek erre, vélhetően pont azért, mert agyuk a viselkedésüket nem saját magukhoz, hanem valamilyen más külső forráshoz köti.

Forrás: HowStuffWorks

Ez is érdekelheti

agy egészsége

Öt tanács, amellyel frissen tarthatod az agyadat

agyműködés

Tompa az agyad? 5 tipp, hogy felpörgesd

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból