A zöld szem különleges. Ez a legritkább természetes szemszín a világon: az Amerikai Szemészeti Akadémia (AAO) becslése szerint a világ lakosságának alig 2 százaléka rendelkezik vele. De vajon miért lehet ennyire ritka ez az adottság? Mutatjuk, mit mond erről a tudomány.
Miért ritka a zöld szem?
Mint azt az IFLScience írja, szakértők szerint nagyjából 10 ezer évvel ezelőttig az emberek túlnyomó többségének barna volt a szeme. Idővel megjelent azonban egy vagy több olyan genetikai mutáció, amely csökkentette a melanin termelődését a szivárványhártyában. Ez nyitotta meg az utat a világosabb szemszínek, például a kék, a mogyoróbarna és a zöld szem kialakulása előtt. A melanin természetes pigmentként ugyanis nemcsak a bőr és a haj, de a szem színét is meghatározza. Minél több található belőle a szivárványhártyában vagy íriszben, annál sötétebb árnyalatú a szem színe.
Sokáig úgy tartották, hogy a barna szem domináns, a kék pedig recesszív öröklődésű tulajdonság. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb. A tudósok ma már tudják, hogy a szemszín kialakulásában több gén is szerepet játszik, amelyek egymással összetett kölcsönhatásban állnak. Az egyik legfontosabb közülük az OCA2 nevű gén, amely a melanin termelődésében játszik szerepet. Emellett a HERC2 gén bizonyos változatai képesek befolyásolni az OCA2 működését, így kevesebb melanin termelődhet. Ez vezethet világosabb szemszínekhez. A genetikai háttér annyira összetett, hogy ritkán ugyan, de előfordulhat az is, hogy két kék szemű szülőnek barna szemű gyermeke születik.
E ponton érdemes megemlíteni, hogy a zöld szem valójában nem tartalmaz zöld festékanyagot. A különleges árnyalat több tényező együttes hatásának eredménye: kis mennyiségű barna pigment található a szivárványhártyában, amelyhez a sárgás árnyalatot adó lipokróm is társul. Ez utóbbi pigment például a tojássárgája vagy a vaj színéért is felelős. A zöld szem színe azonban nem ezek összekeveredéséből jön létre, hanem abból, ahogyan a fény viselkedik a szivárványhártyában jelen lévő pigmentek mellett. A fény a szövetekről visszaverődve és szétszóródva olyan optikai hatást hoz létre, amelyet az emberi szem zöldnek érzékel.
Kapcsolódó cikk
Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a kék szemnél is, azzal a különbséggel, hogy ott gyakorlatilag hiányzik a pigmentek jelentős része. Ennek következtében a visszaverődő fény inkább a rövidebb, kék hullámhosszokat emeli ki – nagyjából úgy, ahogyan az égbolt is kéknek látszik.
Mivel több gén különleges együttállása szükséges a zöld szemszínt biztosító egyensúlyhoz, viszonylag kevés ember örökli ezt a kombinációt. Ezért a zöld szem ma is a világ legritkább szemszíne.
Nincs két teljesen egyforma szem
Érdemes megemlíteni, hogy bár hajlamosak vagyunk egyszerű kategóriákba sorolni a szemszíneket, valójában nincs két teljesen egyforma emberi szem. Ha közelebbről megvizsgálnánk a szivárványhártyát, rengeteg apró árnyalatot, foltot és mintázatot látnánk benne. A szem egyedi megjelenését pedig nemcsak a gének, hanem fejlődési és környezeti tényezők is alakítják. Éppen ezért még az egypetéjű ikrek szeme sem teljesen azonos. Olyannyira nem, hogy az íriszszkennerek képesek megkülönböztetni őket egymástól.
