Megesik, hogy ötven év feletti nőt szívinfarktussal szállítanak kórházba, az EKG alapján megállapítható, hogy a bal szívkamra gyakorlatilag nem működik, ám az erek teljesen normális képet mutatnak. Nyoma sincs bennük elzáródásnak, sem szűkület, sem vérrög nem látható. Miért nem mozog akkor a szívizom?
Az 1990-es évektől Tako-Tsubo-szindrómának, stressz-kariomiopátiának nevezik, de gyakran nevezik "megtört szív szindrómának" is ezt az úgynevezett reverzibilis szisztolés balkamra-diszfunkciót. A betegség neve is arra utal, hogy az ijesztő állapot visszafordítható, legtöbbször néhány nap vagy hét alatt magától is minden visszamaradó károsodás nélkül meggyógyul. Ellentétben ugyanis a szívinfarktussal, ahol a szívizom végleg elhal, itt nem pusztulnak szövetek. A tüneteket egyfajta szívizom-bénulás okozza, és nem keverendő a szívinfarktussal. Az előzmény nem egyszer valamilyen lelki megrázkódtatás, válás vagy egyéb szomorú, lelkileg megterhelő esemény, olykor meglepetésként érkező nagy öröm is lehet kiváltó ok, például egy nagy összegű lottónyeremény. A beteget néhány napig intenzív osztályon kell megfigyelni, mert veszélyes szívritmuszavarok és sokk léphetnek föl, de rendszerint nem történik komoly baj. Csupán az esetek 1-8 százalékában következik be haláleset, míg ez az arány a szívinfarktusnál 50 százalék.
A betegség alig pár éve ismert a kardiológusok körében, és továbbra is rejtély, hogy mi okozza pontosan. Érdekes, hogy a hölgyek szíve gyakrabban törik össze, mint a férfiaké, őket viseli meg inkább ilyen módon a szerelmi bánat, a szeretett társ elvesztése, halála, mindenféle baleset vagy családi tragédia, súlyos betegség kiderülése. A legtöbb érintett hölgyet 50 és 70 éves kora között éri a betegség. Ezért is merült fel, hogy az ösztrogén nevű nemi hormon hiánya lehet a jelenség hátterében, ami a menopauza időszaka után csaknem természetes. A hormonhiány a szimpatikus idegrendszer erőteljesebb válaszához vezethet olyankor, amikor a mellékvese hirtelen nagy mennyiségű stresszhormont ad le a vérkeringésbe. S valóban, úgy tűnik, hogy a noradrenalin és dopamin stresszhormonok szintjének gyors emelkedése fontos szerepet játszik a kóros állapot megjelenésében. Hatásukra a szívizomban lévő egészen apró vérerek, a kicsiny kapillárisok hirtelen összehúzódnak, de az is lehet, hogy e hormonok nagy koncentrációban bénító méregként hatnak a szívizomsejtekre. Eddig egyik elméletet sem tudták bizonyítani. Míg a szívinfarktus fiatalokat is veszélyeztet, a "megtört szív szindróma" csak az idősebbeket, és főként az asszonyokat éri. A kóros állapot a szívinfarktus veszélyét sem növeli. Ugyanakkor azoknak, akiknél egyszer már előfordult a különös szívizombénulás, nem tanácsos dohányoznia, oda kell figyelni vérnyomására - tanácsolják az orvosok.
Forrás:
New England Journal of Medicine
