A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus, kommunikációs oldalát az ELTE Etológiai Tanszék kutatói. Brazil etológusokkal közösen zajszennyezésként értelmezve figyelték meg a kutyák által kiadott hangok hatását - írja a HVG .
Ezért nem tudjuk figyelmen kívül hagyni az ugatást
A kutyaugatást mint zajszennyezést vizsgálták, ugyanis a biológia értelemben vett „zaj” olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek számára. Ezeket a hangokat pedig szinte lehetetlen ignorálni. Ezért az ELTE Etológiai Tanszék és a brazíliai Universidade Federal do Espírito Santo kutatói összesen 160 résztvevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás-szekvenciát kellett értékelniük. A szekvenciákat eredeti kutyahang-felvételek szétdarabolásával, majd meghatározott hangtani paraméterek – hangmagasság, a hang érdessége, valamint a két vakkantás közötti időszakasz hossza –összeállításával hozták létre, a hallgatóság pedig mindegyik után értékelhetett, hogy mennyire tartják idegesítőnek a hangot, és milyen hangulatú lehet szerintük az eb.
A hangokra nagyjából ugyanúgy reagált a brazil és a magyar hallgatóság is, etnikum és kultúra tekintetében így nem figyelhető meg számottevő eltérés. Nem úgy a nemek tekintetében, kiderült ugyanis, hogy a férfiakat jobban idegesítik az ugatás, mint a nőket. Ennek egyik oka, hogy a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, illetve egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak, mint a nők. Legérzékenyebben a magas hangú kutyaugatásra reagáltak az emberek, de a mély, érdes, gyors ugatások is a lista élén végeztek, illetve azok az ugatások, amelyekről elsősorban valamilyen negatív belső állapotra következtetünk.
Az derült ki a tanulmányból - melyet az Interaction Studies című folyóirat tett közzé - hogy egy hang nem csak azért lehet idegesítő, mert túl hangos, hirtelen jött vagy túl sokáig tart. A kommunikációs tartalommal bíró hangokat az ember ugyanis nem képes elengedni a füle mellett, tudat alatt is odafigyel rájuk és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik. A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatás típusok jellemzően vagy a magára hagyott kutya (magas, csengő hang), vagy egy intenzíven játszó kutya (magas, változó érdességű hang), vagy egy agresszív kutya (mély, érdes, gyorsan lüktető hang) hangjai.
Forrás: HVG
