Általában a kutyák életkorát úgy viszonyítjuk az emberi évekhez, hogy megszorozzuk héttel - holott az így kapott eredmény sok ebnél egészen matuzsálemi kort mutat. Az Index korábbi cikke pontosít egy kicsit a számítási metóduson, ami sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk.
A tényleges korarány megállapításához nem elegendő pusztán a kutya éveit felszorozni, figyelembe kell venni számos egyéb tényezőt is: például a súlyát, a fajtáját és az egészségügyi állapotát. Az eredeti számítás értelmében (tehát amikor 7-tel szorzunk) az első két kutyaév 14 emberévnek felelne meg, holott átlagosan inkább 24 emberi évet ér az állat fejlődése szempontjából. Nagyon sok fajtánál az első kutyaév 14-15 emberi év, innentől pedig a többi, fent bemutatott tényezőt is figyelembe véve kell számítani.
Ajánlott méret alapján számolni, az alábbi kategóriák szerint: 9 kiló alattiak kiskutyák, 9-23 között közepes termetűek, 23-40 között nagyok, 40 kiló felett pedig óriások az ebek. A nagyobb kutyák hamarabb öregszenek meg, mint a nagyon kis termetű kutyák, hogy pontosan mennyi különbség van közöttük, azt az alábbi cikk táblázata szemlélteti.
Átlagolva nagyjából 1 naptári év a kicsi és közepes kutyáknak ötöt, a nagyobb fajtáknál 6-7 évet számít. Így egy tízéves mopsz emberi évben nagyjából 64 évesnek számít, míg egy dán dog már 80-nak. A keverékek legtöbbször tovább élnek fajtatiszta társaiknál, mivel ellenállóbbak a betegségekkel szemben.
A kutyatartás hatásairól több kutatás készült már, melyek pozitív és negatív eredményekről is beszámoltak. Megállapították például, hogy a kutya megfiatalítja az embert, a négylábúval elért fizikai aktivitás szintjének köszönhetően ugyanis a gazdik akár tíz évet is letagadhatnak. Segítség lehet számos betegség, például az autizmus kezelésében is a négylábú terapeuta. Az ebekkel kialakított, szoros életmódnak ugyanakkor egészségügyi kockázatai is vannak: betegségeket lehet például elkapni a kutyapuszival , ürülékük pedig akár vakságot is okozhat.
