A vizsgálatot támogató Claudia Fischbach-Teschl ( Cornell Rákközpont ) szerint nem csupán annak megértése fontos, hogy pontosan mi is történik, de abba is bele kell gondolni, hogy az őssejtes beavatkozás miatt az egyébként egészséges betegek válhatnak hajlamossá a visszaesésre. Az eljárás során zsírból állítják elő az őssejteket, melyek elősegítik a szöveti rekonstrukciót, valamint az újonnan kialakult sejtek ellátásához, és a szövetgyógyuláshoz szükséges érképződést.
Persze a daganatsejtek által elválasztott anyagok módosítják az őssejtek működését is: ugyan a zsírsejtekké való átalakulás elmarad, azonban az új vérerek képződése és a kötőszövetképzés megmarad – ezek szerepe pedig egyértelmű a daganatos kialakulásban. Emellett sejtek közötti térben az extracelluláris mátrix is olyan átalakuláson megy keresztül, mely mikrokörnyezet kedvező az emlőráksejteknek, ezek megjelenése a további őssejtaktiváláson keresztül biztosítja a szabályozás pozitív visszacsatolását.
A kísérletsorozat során Emily Chandler és a Bo Ri Seo munkatársai sejttenyészeti körülmények között olyan daganatsejtek által elválasztott anyagokat gyűjtöttek, melyek befolyásolhatják az őssejtek működését. Megállapították, hogy a TGF-béta és az interleukin-8 hatására az őssejtek kialakította kötőszöveti sejtek viselkedése más lesz. A következő lépésben ezeket az őssejteket a daganatsejtekkel együtt kísérleti egerek emlőjébe adták.
Végezetül a kísérleti megerősítette azt a feltételezést, miszerint elhízott hölgyekben magasabb az emlőrák kialakulásának kockázata. Az emlő nagyobb zsírtartalma több őssejt jelenlétét vonja maga után, ami felveti a daganatos progresszió lehetőségét.
