A fogszuvasodás és ínybetegségek után a rossz lehelet a leggyakoribb panasz a fogorvosi rendelőkben. Ismert okai a kellemetlen leheletnek a rossz szájhigiénia következtében elszaporodó baktériumok, és bár az antibakteriális kezelés általában segít egy rövid időre, a gondot okozó baktériumok gyorsan visszatérnek. Ezek inkább részei a szájban lévő mikrobiális ökoszisztémának, nem betolakodók. Így elképzelhető, hogy egy átfogó változtatás a baktérium populációk szerkezetében szükséges lehet ahhoz, hogy teljesen eltüntessék a kellemetlen szájszagot.
"Az örökölt baktérium populáció teljes összetételének átalakítása egy egészséges minta alapján egy alternatív módszer lehet a kellemetlen szájszag hatékony megelőzéséhez" - mondták a kutatók T. Takeshita vezetésével.
240 rossz leheletre panaszkodó pácienstől vettek nyálmintát. Az ezekben lévő baktériumokat elemezték és csoportokra osztották a kolóniák növekedési mintái szerint. Ezeket a mintákat aztán tovább vizsgálták a szag intenzitása alapján. Az egyik csoportnál észrevehetően alacsonyabb volt az illékony kénvegyületek mennyisége (ami nagyban hozzájárul a rossz lehelethez), ugyanakkor nagyobb arányban találtak baktérium kolóniákat. Ebből következik a lehetséges összefüggés a veleszületett baktérium populációk szerkezete és a rossz lehelet között.
"A vizsgálat eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy nem csak a rossz szájhigiénia miatt elszaporodott baktériumok okozhatják a kellemetlen leheletet, hanem a szájban lévő veleszületett baktériumok jellemző tevékenységei is" - mondják a kutatók. "A szájban lévő baktériumok további vizsgálata - ökológiai szempontból - lehetőséget adna, hogy emberi egészségről és a fogszuvasodás rendellenességeiről egészen új ismereteket szerezzünk."
A cikk az Applied and Environmental Microbiology 2010. májusi számában jelent meg.
Forrás: Medipress hírszolgálat