A kutyák mentik meg az emberiséget?

"Ha megkérdezünk egy kutyatulajdonost, hogy milyen egészségügyi problémái adódnak kedvencének, általában a rákot, allergiákat és szembetegségeket említi" - mondta Kerstin Lindblad-Toh, a svéd Uppsalai Egyetem és a massachusettsi Broad Intézet (a Massachusettsi Műszaki Intézet és a Harvard genomikai laboratóriuma) kutatója az Európai Tudományos Alapítvány 3. Funkcionális Genomika Kongresszusán Innsbruckban. A funkcionális genomika a gének és termékeik, a fehérjék összetett működésével és kölcsönhatásaival foglalkozik. Hibás kölcsönhatások betegségeket eredményezhetnek. Innsbruckban több mint 450 európai tudós gyűlt össze, hogy megossza egymással a legfrissebb eredményeket és előrelépéseket a funkcionális genomika területéről.

Az ebbetegségek jelentős része hasonló genetikai alapokon nyugszik, mint a megfelelő emberi megbetegedés, hangoztatta Lindblad-Toh, és mivel a kutyákat teljesen elkülönülő fajtákká nemesítették, náluk könnyebb bizonyos mutációkra rábukkanni, mint az emberekben. Ha a kutyánál megvan a hiba, következhetnek a célirányos humán vizsgálatok. "Találtunk például egy mutációt, mely a tacskóknál nappali vakságot okoz" - kezdte a magyarázatot a kutatónő. A probléma hasonló formában embereknél is jelentkezhet, és a mutáció eredményeképp a kutyákban létrejövő fehérjét vizsgálva hasznos információkat nyerhetünk az emberi megbetegedésről. A kutatócsoport jelenleg a golden retrieverben gyakran jelentkező vérereket érintő ráktípussal összefüggő géneket keres.

Tizenkét ország húsz állatorvosi egyetemének közreműködésével létrejött egy LUPA nevű európai konzorcium, mely fajtatiszta kutyák tízezer DNS-mintájának összegyűjtését tűzte ki célul, hogy minden betegséghez meglegyen a megfelelő számú egészséges állatokból származó összehasonlítási alap. A négyéves projekt ebbetegségek genetikai markereit is szeretné megtalálni, hogy csökkentsék a fajtatiszta kutyák körében egyre gyakoribb örökletes megbetegedések számát. A svéd spánielek egyharmadánál állapítottak meg emlőtumorokat, melyek az emberi mellrákhoz hasonlatosak. Más spániel fajtáknál, illetve a német juhásznál és a boxereknél is gyakrabban fordulnak elő daganatos betegségek, ami arra utal, hogy ezek a fajták genetikailag hajlamosabbak.

Forrás:
Medipress hírszolgálat