Orvosai szerint fokozatosan gyógyul az a nő, akin a világon elsőként majdnem teljes arcátültetést hajtottak végre azt követően, hogy férje egy puskával szétroncsolta az arcát. A képen a műtét előtti, és a műtét utáni állapot látható.
A The Lancet online kiadásában közzétett tanulmányban az amerikai sebészek részletesen beszámolnak arról a szenvedésről, amit Connie Culpnak, a 46 éves, kétgyermekes anyának kellett elviselnie, valamint fokozatos felépüléséről a decemberben végrehajtott maratoni műtét után.
A 2004-es katasztrofális lövés leszakította Connie arcának középső részét, amitől elveszítette az orrát, a száját, az idegeket és a bőrt. A következő négy évben a teljesen eltorzult Connie 23 rekonstrukciós műtéten esett át. Nem tudott azonban pohárból inni, elveszített a szaglását, és szinte kínzásnak érezte, ha emberek közé kellett mennie.
2008 decemberében arcátültetést végeztetett, amely beavatkozás az orvosok szerint súlyos szövődményekkel járhat, és egész életében gyógyszereket kell szednie immunrendszerének visszaszorítására.
A The Lancet cikkében részletesen bemutatott műtét során a nyolc sebészből álló team egy agyhalott női donor arcát ültette át a páciensre. A donorarc Connie volt arcának 80 százalékát fedte, és tartalmazta az orrot, a felső ajkat, az alsó szemhéjat, a felső állkapcsot, beleértve a metszőfogakat, a szájpadlást és különböző mirigyeket.
Az első lépés a graft csontelemeinek biztosítása volt, majd az artériákat és a vénákat csatlakoztatták. Két órával és 40 perccel a csatlakoztatások kialakítása után a donorszövet rózsaszínné kezdett válni, ami megerősítette a graft életképességét. Ezt követően az arcidegeket csatlakoztatták.
A műtét után Connie immunszupresszánsokat kezdett szedni, mely erőteljes kezelés hatására a szervezet ki lesz téve az opportunista fertőzéseknek. Naponta fizioterápiára, beszédterápiára és pszichológiai tanácsadásra járt.
Azóta mindössze egyetlen rövid szövetkilökődési epizód következett be a műtétet követő 47. napon, de gyógyszerekkel sikeresen kezelték. Az arc érzékelése hat hónap elteltével kezdett visszatérni, az izomgyógyulás - amit a mosolygás, a szemöldökráncolás és a magánhangzók kiejtésének képessége jelez - az orvosok szerint "lassan fejlődik".
A betegnek még mindig problémái vannak a felső ajak és az alsó szemhéj mozgásaival, és egyelőre nem lehet tudni, hogy várható-e ezeken a területeken teljes felépülés.
Azok a kulcsműködések azonban, amelyeket négy évig nélkülöznie kellett, helyreálltak - a szagérzékelés, a szilárd táplálék fogyasztásának képessége, a pohárból ivás és az érthető beszéd.
Pszichológiai szempontból Connie hatalmasat változott.
"A műtét óta helyreállt az önbizalma, alig várja, hogy újra felépítse társadalmi életét, és hogy segíthessen másoknak, akik valamilyen trauma következtében hasonlóan megnyomorodtak" - írják a tanulmány szerzői.
Három hónappal a műtét után Connie tízből öt pontot adott magának kinézetére, öt hónap elteltével azonban már nyolc pontra értékelte magát.
"Páciensünk figyelemreméltó fejlődést mutat, és nagyon örül az eredményeknek" - nyilatkozta a sebészek vezetője, Maria Siemionow, az ohiói Cleveland Klinika professzora. Az orvos hozzátette, hogy azoknak a sebészeknek, akik egy súlyosan eltorzult beteg kezelésén gondolkodnak, korai lehetőségként érdemes számításba venniük az arcátültetést.
A világ első sikeres arcátültetését Isabelle Dinoire-on, egy 38 éves nőn hajtották végre Franciaországban 2005-ben, akit kutyatámadás nyomorított meg.
Világszerte eddig összesen hét arcátültetést hajtottak végre - még hármat Franciaországban, kettőt az Egyesült Államokban, és egyet Kínában. Két beteg, egyik Franciaországban, a másik Kínában, életét vesztette.
Ezek a műtétek technikailag részleges arcátültetésnek minősülnek.
A teljes arc grafthoz mindkét szemhéjat át kellene ültetni - ez az eredmény azonban egyelőre távol van, mivel a felső szemhéj apró izmainak és vérereinek csatlakoztatása rendkívül nehéz feladat.
Copyright AFP [2009] / Translation Medipress
