A legtöbb szénanáthás tünetei lopakodva kezdődnek, egy időre el is múlhatnak, különösen csapadékos
időben.
Egy-egy fázósabb februári napon eszünkbe sem jut, hogy elindult az allergia-szezon, pedig a pollen naptárak figyelmeztetnek: kezdődik. Februárban már virágzik az éger, a mogyoró, márciusban a fűz, a juhar, a nyárfa és így tovább, szépen lassan a levegőbe kerülnek a fű - és fafélék tüneteket kiváltó virágporszemcséi.
Minden tavasszal egyre több lesz az allergiás beteg, aki sűrűn tüsszög, orrát fújja, könnyezik: szemmel láthatólag gyötrődik egy "semmiség", az allergiája miatt. De tényleg semmiség az allergia? Húsz-harminc évvel ezelőtt kétségtelenül így volt, de azóta nagyon sokat romlott a helyzet. Ma ott tartunk, hogy felnőtt korára akár minden harmadik gyermek allergiás lehet - és az esélyei még rosszabbak azoknak, akiknek a szülei is allergiásak.
Az okok nagy részét ismerjük: vannak örökletes tényezők, virágporok felhőire számíthattunk ezen a nyáron is, egyre nagyobb gond a fokozódó környezetszennyezés és a globális felmelegedés, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás - nem könnyű és rövid az út a szakorvosi rendelőbe sem.
Akkor mit tegyen az, akinek vannak ugyan tünetei, de nem érzi betegnek magát, csak végtelen kellemetlenül, mert:
• a feje fáj,
• szeme, orra viszket,
• nehezen koncentrál,
• elromlott a közérzete,
• levert, tompa, nem tud gondolkodni,
• néha zsebkendőt sem talál már eleget a zsebében?
• Nem kap levegőt az orrán keresztül
Nem kell belenyugodnia a helyzetbe, mert sok mindenben dönthet, és ha helyesen teszi, jobban lesz.
Az első eldönteni való: valóban szénanáthás-e?
Igen lehet a válasz, ha egy ideje hasonló tünetei vannak több barátjának, ismerősének is.
Igen lehet a válasz, ha voltak hasonló tünetei az elmúlt egynéhány évben is és ráadásul hasonló időben
kezdődtek.
Igen lehet a válasz, ha a tünetek főleg szemviszketésből, esetleg könnyezésből, szemhéjduzzanatból állnak, amiket ront, ha nem tudják megállni és törölgetik, dörzsölik a szemüket.
Igen lehet a válasz, ha tüsszögnek sorozatban, el is dugul az orruk órák hosszat, ha pedig kapnak rajta
levegőt, akkor viszket, és állandóan ki kell fújni, mert folyik.
Ha ezek allergia tünetek, sokszor heteken, később hónapokon keresztül is fennállnak.
Nem : Ha lázasak, levertséget, izomfájdalmat éreznek, ha a tünetek néhány nap alatt megszűnnek, ez inkább az allergia ellen szól.
A "kezdő" allergiásnak is szüksége lesz később arra, esetleg az allergia szezonon kívül, hogy szakorvoshoz (allergológushoz, fül-orr-gégészhez, háziorvoshoz) menjen, hogy a pontos diagnózist felállíthassák, súlyosabb tünetek esetén erélyes kezelést kapjon, de általában még nem kényszerül az első tüneteknél erre.
A legtöbb szénanáthás tünetei lopakodva kezdődnek, egy időre el is múlhatnak, különösen csapadékos időben. Sokan próbálkoznak orröblítéssel, fényterápiával, recept nélkül kapható orrtisztító cseppekkel (nagy részüket csak néhány napig szabad károsodás veszélye nélkül alkalmazni), pollenszűrővel, arcmaszkkal, ha bicikliznek: ha ezektől a tünetek elmúlnak, abban a szezonban esetleg nincs is több tennivaló. Ezt azonban csak a szerencsés kisebbség mondhatja el, már az első évben is.
Van egy olyan gyógyszercsoport (az antihisztaminok), amely enyhébb allergiás szem- és orrtünetek esetén jól beválik: hamar hat, és elég csak a tünetek idején szedni (Súlyosabb szénanátha esetén a gyógyszer abbahagyása rendszerint a tünetek kiújulását hozza magával a pollenszezon alatt). Persze a betegtájékoztatót mindenképp el kell olvasni szedés előtt.
Aki már szedett antihisztamint és hatástalannak érezte vagy olyan tünete jelent meg a szedés alatt, ami korábban nem volt, mindenképp kérje ki a gyógyszerész tanácsát mielőtt megvásárolja. Más gyógyszerek szedése esetén is érdemes a gyógyszerész tanácsát kikérni, bár a mai modern antihisztaminok nemigen lépnek kölcsönhatásba más szerekkel.
A korábban csak receptre kapható, de ma már vény nélküli változatban is elérhető cetirizin hatóanyagú tabletta és csepp szedésének az az előnye is megvan, hogy minden érintett szerv tüneteit enyhítheti: a szemégéstől, tüsszögéstől, orrfolyástól a garatviszketésig. Legkevésbé az eldugult orron segít. A gyógyszert néhány hétig gond nélkül szedhetik a "kezdő" allergiás betegek, de orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek nemhogy javulnának, de romlanak, vagy olyan tüneteket is észlel, amilyeneket feljebb nem említettünk.
A jó hatásnak nemcsak az a mércéje, hogy abbamarad a szemviszketés vagy a sorozatos tüsszögés, hanem az is, hogy jobbnak érzi az életminőségét: tud koncentrálni, tanulni, vizsgázni, visszanyeri megszokott fizikai és szellemi teljesítőképességét, vagy például a járművezetésben nem zavarják a szénanátha tünetei.
A szénanáthás (márciustól októberig) megpróbálhatja azonosítani a tüneteit kiváltó anyagot: segíthet ebben, ha az első tüsszögések fűnyírás közben zavarják - ez a pázsitfű pollennel szembeni érzékenységre utal. Ha július végén jelennek meg a tünetek (sajnos bárhol Magyarországon) az a nyári gyomok pollenjétől
ered: parlagfűtől, útifűtől, ritkábban fekete ürömtől. A virágpor allergia elkerülésére kevés lehetőség van a szabadban, de néhány jó tanács enyhítheti a kellemetlenségeket: az allergiás körülnézhet az iskolaudvarban, a sportpályán, ahova lejár, a munkahelye körül, a lakóhelye környékén, hogy nem ismer-e fel parlagfüvet, amit még a virágpor szóró időszak előtt ki kellene húzni vagy ha tömegével látja, érdemes az önkormányzatnál bejelenteni: remélhetőleg lenyírják.
Otthon segíthet az esti hajmosás (hogy ne peregjenek a pollenszemek egész éjjel a párnájára, ahonnan belélegezheti azokat); a cipő levétele az előszobában; a kora reggeli szellőztetés, amikor az éjjeli nyirkosság miatt a nehezebb polleneket a levegőmozgás még nem emeli fel a levegőbe.
Ha a recept nélküli gyógyszer és a néhány pollen-kerülési lehetőség nem enyhíti a tüneteket, a helyes út a patikába vezet tanácsért vagy az orvoshoz, ha a tanács mellett az erősebb tünetek miatt erősebb gyógyszerek szedése is szükségesnek látszik.
További részletek allergiáról és teendőkről
Az allergiás keresztreaciókról
