Több kutatás is indult Szegeden, amely a bőr megfiatalítását célozza.
Kozmetológiai kutatóbázist alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján - közölte Kemény Lajos intézetvezető csütörtökön azon a szakmai találkozón, amelyen az akadémiai és az ipari kutatások lehetséges kapcsolódási pontjainak feltérképezését tűzték ki célul.
- Tudományos klinikai vizsgálataink révén képesek vagyunk pontosan megállapítani azt, hogy az egyes kozmetikai készítmények valóban képesek-e olyan hatás elérésére, mint amit a forgalmazók állítanak róluk - érzékeltette a kutatólaboratórium gyakorlati jelentőségét Kemény Lajos. A vizsgálóhelyen a készítmények tolerálhatóságának - esetleges irritációt, allergiát kiváltó hatásának - vizsgálatán túl tehát hatásosság-vizsgálatokat is folytatnak.
A klinika saját vizsgálatokat is indított: az alapkutatásokon túl nagy hangsúlyt helyeznek azokra a kezdeményezésekre, amelyek majdani esetleges ipari hasznosításuk révén anyagi hasznot is hozhatnak. Kemény Lajos elmondta: egyre több hazai és nemzetközi szabadalmat jelentenek be. A jelenleg futó kozmetológiai kutatások közül az intézményvezető kiemelte azt az eljárást, amely révén a bőrfiatalítás különböző technikáit és technológiát igyekeznek továbbfejleszteni, például egy olyan készítményen dolgoznak, amellyel a lézeres bőrfiatalító eljárások hatékonysága javítható.
- Az utóbbi években drasztikusan csökkent a Magyarországon bejegyzett szabadalmak száma - mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont programigazgatója. A szakember hozzátette: amíg a fejlett országokban a GDP 2,5-3 százalékát is kutatás-fejlesztésre költik, idehaza ez az arány 2008-ban 0,8 százalék alá csökken.
- Az Európai Unió 2000-ben Lisszabonban elfogadott dekrétuma célul tűzte ki, hogy 10 éven belül a térség a világ leginnovatívabb régiója legyen, s a tagállamok a GDP 3 százalékát a kutatás-fejlesztés finanszírozására fordítsák. Az EU és az USA közötti versenyhátrány ugyan némileg csökkent az elmúlt években, ám ennek elsősorban nem az EU gyorsulása, hanem Amerika lassulása a magyarázata - helyezte a hazai folyamatokat nemzetközi összefüggésbe Bodrogi József.
- A kutatás-fejlesztésben Magyarországon nagyon alacsony az állami részarány, a magyar gazdaság külföldi tőkét vonzó képessége is drámaian lecsökkent - jelentette ki Bodrogi József, hozzátéve: erős kutató-fejlesztő centrumokat kellene létrehozni, mivel az ország nyersanyag hiányában csak a magas hozzáadott értékű iparágak megerősödésével maradhat talpon a nemzetközi gazdasági versenyben. - Egy politikus sem ad választ arra a kérdésre, hogy miből fog az ország 15 év múlva megélni: Magyarországnak jelenleg semmilyen iparpolitikai stratégiája nincs - jelentette ki az ELTE kutatója.
