A zene testet-lelket üdít. Gyógyít. De betegséget is okozhat? Na nem a hallgatóban, hanem művelőjében.
Az amerikai muzsikusok 70 százaléka hivatásának gyakorlása következtében fellépő panaszokkal fordul orvosához. Sőt, 13 százalékuk a kialakult "szakmai ártalmak" miatt egyenesen zenei pályafutása megszakítására kényszerül. A bajok sokrétűek: a hegedűsök, brácsások állán, a nyakán a bőr a krónikus irritáció következtében kisebesedik, elszíneződik, a fej és a nyak kényszertartása pedig ízületi bántalmakhoz vezet. A zongoristák karjának, kezének, ujjainak ízületei betegedhetnek meg a billentyűk változó ütemű és erejű leütése miatt. A fúvósok közismert betegsége a krónikus tüdőtágulat, és szinte mindegyik nagyzenekarban dolgozónak kisebb-nagyobb hallássérülése lesz. A pszichés terhelés, bármennyire hihetetlen, ebben a békés szakmában is óriási. Nemcsak a szereplés kiváltotta "lámpaláz", de akár a hirtelen hangváltás is komoly "stressztényező".
Nem csoda, hogy az ún. Performing Arts Medicine, szabad fordításban az előadó-művészeti problémák kezelése már negyed évszázada a medicina egyik szakágává fejlődött ki. A németországi Freiburg Egyetem orvosi fakultásán, Bernard Richter professzor vezetésével évek óta a muzsikálás kiváltotta tünetek felismerésére és a "zenebetegségek" kezelésére oktatnak nemcsak hallgatókat, de továbbképzés formájában orvosokat is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: