A pályázat élmény- és művészetterápiás programokhoz nyújt támogatást. A program tapasztalatairól Haáz Andreát, az alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük.
Miért a művészeti és élményterápiás programok mellett kötelezte el magát az alapítvány és a MOL?
Tudatos döntés volt, hogy mi nem a gyógyító eszközök beszerzését, hanem a rehabilitációt támogatjuk. Az egészségügy mai helyzetét tekintve mindkettőre nagyon nagy szükség van. Mi úgy döntöttünk, inkább a gyógyítás lelki oldalába fektetünk be. Az ilyen jellegű programok a tapasztalatok alapján javítják a gyermekek gyógyulási esélyeit, segítenek feldolgozni az őket ért traumákat. A fogyatékkal élők esetében pedig konkrét fejlesztésre tudják használni a zene-, a mozgás- vagy állatterápiákat.
Sok esetben nem a kórház kezdeményezi ezeket a terápiás programokat, hanem külső szervezetek indítják el őket.
Sok helyen a kórház saját alapítványa vezeti be a terápiás programokat vagy saját terapeutát alkalmaznak, mint például a Bethesda Gyermekkórházban, ahol a kórházi kezelésbe integrálják a művészeti és élményterápiás programokat. De érthető, hogy a kórházi személyzet számára elsődleges a gyógyászati beavatkozás.
Több esetben előadóművészek vagy segítő szándékú önkéntesek által létrehozott egyesületek, alapítványok indítják útra ezeket a kezdeményezéseket és kínálják fel a kórháznak az együttműködést, mint pl. a Budai Gyermekkórházban a Kincs-Ő Alapítvány, amely kézműves, egyéni és csoportos zeneterápiás fejlesztő foglalkozásokat tart.
Jó példaként tudom említeni még a Szent László Kórházat, ahová szintén segítő szándékkal tért be néhány évvel ezelőtt egy lelkes művészcsapat. Először filmet forgattak a csontvelő-transzplantációra váró gyerekek életéről, aztán a gyerekek kezébe adták a kamerát, hogy saját videónaplójuk segítségével tartsák a sterilszobában eltöltött kényszerű idő alatt a kapcsolatot a családjukkal, barátaikkal. Ma már nemcsak játszószoba és művészeti foglalkozások várják itt a gyerekeket, hanem a kórház területén szülőszálló is működik Déméter-ház néven, amely a gyógykezelés idejére a szülőket is be tudja fogadni, hogy közelebb lehessenek a gyermekükhöz.
Fontos azonban, hogy a gyógyulás összetett folyamat, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe, a teljes környezet - orvosok, ápolók, pszichológus, szülők, család, terapeuták - összefogásával érhetők el a legjobb eredmények, különösen, ha hosszabb ideig kezelésre szorul a beteg.
Érdekesen hangzik az élményterápia elnevezés. Milyen programokat támogatnak ezen a területen?
Az élményterápiás foglalkozások nagyon sokrétűek. Ide tartoznak például a bohócdoktori vizitek a kórházakban, amikor a bohócdoktorok ágyról-ágyra járva igyekeznek felvidítani a beteg gyerekeket. Ezek kevesebb közvetlen hatással bírnak, de mindenképpen oldani tudják a gyermekekben a kórházi kezelés során felgyűlt feszültséget. Vagy éppen olyan kórházon kívüli élményeket nyújtanak nekik - természetesen szigorú orvosi felügyelet mellett - amelyben régóta nem lehetett részük.
Igaz ez a fogyatékkal élőknek szervezett programokra, táborokra is: transzplantált, halmozottan sérült vagy gerincferdüléses gyerekek táborait évek óta támogatjuk. Itt a közösség hatása, az összetartozás élménye tud erőt nyújtani a mindennapi fizikai és lelki küzdelmekhez, amelyek a gyerekeket hosszú évekig vagy akár egész életük során elkísérik.
Több éve működő pályázati programról van szó. Van-e valami újdonsága idén a pályázatnak?
Igen, ebben az évben először vettük fel a célcsoportba a lelki egészség szempontjából veszélyeztetett gyermekeket és serdülőket azzal a céllal, hogy nyissunk a prevenciós programok felé. Ide tartoznak pl. a gyászon vagy egyéb traumán átesett gyerekek, a pszichiátriai problémával küzdő szülők gyerekei stb. Az ő esetükben a művészeti vagy élményterápia elsősorban a probléma megfogalmazását, tudatosítást tudja segíteni. Bátorítást kaphatnak az önkifejezésre, különböző megküzdési technikákat sajátíthatnak el.
Bővebb információ a programról elérhető a www.mol.hu oldalakról!
