A felmerülő problémákra és a nehéz időszakokra többféleképpen reagálhatsz. A stresszhelyzetre adott válaszod azt hivatott segíteni, hogy könnyebben kezeld, csökkentsd vagy akár teljesen meg is szüntesd az aktuális kellemetlenséget. Ezt hívjuk megküzdésnek – ismertette közelmúltbeli Facebook-posztjában a mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt.
Ahogy arra a Szabó Vanda által kidolgozott bejegyzés is rámutat, a leggyakrabban alkalmazott megküzdési módokat két nagy csoportba sorolják: léteznek érzelemközpontú, valamint problémaközpontú stratégiák. Az alábbiakban ezeket ismertetjük részletesebben.
Ilyen az érzelemközpontú megküzdés
Az érzelemközpontú megküzdés jó rövid távú stratégia lehet, hiszen gyorsan enyhíti a kellemetlen érzést egy olyan probléma esetén, amelyet nem lehet megváltoztatni (például egy közeli hozzátartozó halála) – olvasható a posztban. Minden ilyen stratégia képes csökkenti a megterhelő helyzetekben felmerülő kellemetlen érzéseket, a hatására ráadásul úgy érezheted, van ráhatásod az adott problémára – a nehézséget azonban valójában nem oldja meg. Ebbe a kategóriába tartozik egyebek mellett az alvás, a kreatív tevékenységekkel való önkifejezés, a meditáció, a nevetés, a panaszkodás, a sírás, a sportolás, a tagadás és a támaszkeresés is.
Ilyen, amikor a probléma megoldására fókuszálsz
Amikor – reálisan nézve – van lehetőséged befolyásolni a nehéz helyzetet – például a túlzott munkahelyi vagy iskolai terhelést –, akkor már szóba jöhetnek a problémaközpontú megküzdési stratégiák is. Ilyenkor a stressz forrásának megváltoztatása vagy megszüntetése, végeredményben pedig a probléma megoldása a cél.
Ide sorolható a hozzáállásod megváltoztatása, az adott helyzet elemzése, a probléma pontos megfogalmazása, a lehetőségek számbavétele, az esetleges megoldási tervek kidolgozása, a megfontolt döntéshozatal, valamint a megoldási kísérlet is.
Ha a munkával kapcsolatos stresszt nem jól kezeled, annak előbb-utóbb testi, mentális és kognitív következményei is lehetnek. Ha pedig már krónikus fizikai és érzelmi kimerültséggel küzdesz, akkor az úgynevezett burnout szindrómával, vagyis kiégéssel van dolgod. Mutatjuk, milyen panaszok alapján foghatsz gyanút.
Egyik sem jobb a másiknál
A megfigyelések szerint az érzelemközpontú megküzdést a gyerekek, a serdülők és a nők gyakrabban alkalmazzák, a férfiakra pedig inkább a problémaközpontú stratégiák jellemzőek. Az azonban nemcsak személyenként, hanem helyzetenként is változhat, hogy éppen melyik módszer a leghatékonyabb.
Azt gondolhatod, hogy kizárólag a problémaközpontú stratégia tekinthető valódi megküzdésnek, azonban ez tévedés. A leghatékonyabb alkalmazkodás akkor valósulhat meg, ha a különböző stresszhelyzetektől függően, rugalmasan változtatod a megküzdési stratégiákat, akár többet is használva egyszerre” – emelte ki a Mélylevegő Projekt csapata.
A lényeg, hogy akárhogyan is sikerül megbirkóznod egy nehézséggel, az mindig stressz-szint-csökkenést, valamint személyes fejlődést eredményez.
