Az eddigi ezzel kapcsolatos kutatások azonban szinte kivétel nélkül a fejlett országokra vonatkoztak, így nem derült ki, vajon a fejlődő országokban is létezik-e az érzelmek és az egészségi állapot közötti ilyen fajta összefüggés. Ennek következtében, sokan tévesen arra a következtetésre jutottak, hogy az érzelmek olyan luxust jelentenek, melyek a szegények számára nem adatnak meg.
A Kansas Egyetem kutatója, Shane Lopez nemrégiben elkészített tanulmánya azonban rácáfol minderre, véleménye szerint ugyanis az érzelmek és az egészségi állapot közötti összefüggések általános érvényűek, és világszerte mindenkire igazak, sőt, a kevésbé fejlett országokban, ha lehet, még jellemzőbbek. Lopez kutatásának eredményei a Psychological Science című lapban olvashatóak, melyben 142 országból származó, több mint 150.000 egyén adatait vették figyelembe, és ezzel a világ lakosságának 95 százalékáról vettek reprezentatív mintát. A felmérésben a résztvevők érzelmeiről és egészségi állapotáról érdeklődtek a kutatók, valamint rákérdeztek arra, az illetőnek van-e mit ennie, van-e hol laknia és biztonságban érzi-e magát.
Kiderült, hogy míg mind a pozitív, mind a negatív érzelmek összekapcsolhatóak voltak az egészségi állapottal, előbbiek főleg az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokra voltak jellemzőek. Lopez szerint ennek hátterében az állhat, hogy az orvosi ellátás hatására csökken az érzelmek egészségre gyakorolt befolyása, hiszen például egy fejlődő országban élő boldogtalan felnőtt, aki magas vérnyomástól szenved, orvosától kaphat vérnyomáscsökkentőt, míg ugyanez egy harmadik világbeli felnőttel nem fordul elő.
Lopez úgy véli, a vizsgálat fő tanulsága, hogy az emberek érzelmi állapotát minden országban ugyanúgy figyelembe kell venni az orvosoknak kockázati tényezőként, mint a dohányzást, az étrendet vagy bármi mást, hiszen ezeknek egyformán jelentős hatása lehet egészségi állapotunkra.
