"Valami lehet benne"
Úgy tűnik, eleink szívesen nézegettek fel az égre, ha tudni akarták, alkalmas-e az idő a vetéshez vagy épp a csatába menéshez - Mezopotámiától Indián át egészen az azték birodalomig. A világ különböző részein egymástól függetlenül létezett rendszerek közös jellemzője, hogy a planétákat szimbólumként használták, és következtetéseket vontak le az égbolton elfoglalt, illetve az egymáshoz viszonyított helyzetükből.
Hiába is keresnénk tudományos magyarázatot a létezésére, meg kell elégednünk annyival, hogy asztrológia volt, van, és feltehetően lesz is még sokáig - addig biztosan, amíg az ember többre kíváncsi, mint amire a tudósoktól választ kaphat. Legfeljebb annyi változik, hogy az asztrológus ma már nem az eget, hanem a számítógép monitorát kémleli.
Bábeli zűrzavar
Aki egy kicsit is beleássa magát a csillagjóslás rejtelmeibe, hamar rájön, hogy hiába ugyanaz az égbolt mindannyiunk feje fölött, az asztrológusok sokféle nyelvet beszélnek - és nem csak a világ távol eső részein, hanem egymástól három utcányira is. Ez a tanulni vágyókat megijesztheti kissé, a hétköznapi érdeklődőknek viszont lehetőséget ad arra, hogy ízlésük szerint válogassanak az egyes irányzatok között; fő, hogy hitelesnek gondolják, amit hallanak.
Ez persze azoknak fontos igazán, akik valamilyen jelentős kérdés eldöntéséhez kérik az asztrológus tanácsát. A bulvárlapok rövidke heti vagy havi előrejelzéseit érdemes fenntartással kezelni: azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy szeptemberben minden Bika nyerni fog a lottón, és hogy ugyanebben az időben az összes Halak jegyűt szerelmi csalódás éri majd.
Foglalkozz velem!
A mai ember ritkán indul csatába, és a vetés alkalmas idejének megállapítását is rég a mezőgazdasági szakemberekre bíztuk. Akkor mégis miért klikkelünk olyan lelkesen a horoszkópot ígérő honlapokra, és miért megyünk el az asztrológushoz? Nagy valószínűséggel azért, mert szeretnénk, ha végre egyszer rólunk szólna valami. Mert milyen jó érzés is egy Kosnak a Kosokról olvasni: ez mindjárt azt jelenti, hogy egy olyan csoporthoz tartozunk, melynek reményeink szerint csak minden tizenkettedik ember a tagja - nem beszélve arról, amikor egy valódi asztrológus akár két órán át kizárólag a mi (valóban) egyszeri és megismételhetetlen bolygóállásainkat és fényszögeinket bogozgatja. Hogy valaki foglalkozik velünk, az sokszor többet nyom a latban, mint maga az elemzés.
Irányzatok bűvöletében
Hiába a hagyományos asztrológia követőinek igyekezete, napjainkban egyre kevesebbeket lehet lenyűgözni a szárnyas-sarus Hermész vagy a félig ember, félig ló kentaur mitológiai alakjának emlegetésével. Az úgynevezett nyugati asztrológiától két irányban is eltávolodhat, aki ennél izgalmasabbat remél: tehet térbeli utazást a távoli India vagy Kína tradíciói felé, illetve belekóstolhat a huszadik század végének európai vívmányaiba, a pszichológiát, a színházat vagy éppen a családállítást segítségül hívó irányzatokba.
Ez utóbbiak határozott előnye, hogy feltehetően sokkal többet profitálhatunk belőle az önmegismerés terén, mint egy előző életekre építő, rendkívül szigorú indiai (védikus) elemzésből vagy a kínai rendszer számunkra hozzáférhető, végletesen leegyszerűsített formájából, mely nem kínál sokkal többet a "képzeld, Majom vagyok" élményénél.
Szívügyekben is ésszel
Az asztrológia kifejezett ellenzőitől eltekintve napjaink embere valószínűleg sokkal gyakrabban keres iránymutatást a horoszkópok világában , mint ahányszor bevallja. Nehéz lenne személyre szabott tanácsot adni arra nézve, hogy kinek melyik "csillagtolmács" interpretációja válik leginkább a hasznára. Ezt éppúgy magunknak kell eldöntenünk, mint azt, hogy a ránk zúduló ezernyi más hatásból melyiket engedjük közel magunkhoz, és melyiknek fordítunk hátat. Ne felejtsük, hogy a saját utunkat járjuk, és mi magunk tudjuk leginkább, melyik vándorbot könnyíti meg leginkább lépteinket.
