Könyvek és újságcikkek sokasága foglalkozik a rendszerezéssel, szervezéssel, takarítással és rendrakással, mert a szakemberek szerint a rendezett, tiszta, minimalista környezet segíti a gondolkodást és a koncentrációt, csökkenti a stresszt és boldogabbá tesz.
Ez valóban igaz, de csak bizonyos típusú problémák "megoldására". A rend javítja a gondolkodást, a koncentrációt és az életminőséget , de csak akkor, ha valamilyen szabályrendszerhez vagy társadalmi normához szeretnénk igazodni. A rendetlenség ezzel szemben a kreatív gondolkodásnak tesz jót.
A rendetlenséget nem mindenki bírja elviselni, még ha kreatívvá is tesz
A rendezett környezetben lévő önkéntesek szívesebben járultak hozzá az adományokhoz és nagylelkűbbek is voltak, mint azok, akik rendetlen szobában vettek részt a kísérletben. A rend emellett az egészséges életmódot is támogathatja: a kaotikus környezetben dolgozók szívesebben választottak egy csokoládészeletet, mint egy almát, amikor megkínálták őket.
Egy másik kísérletben Vohs és kollégái a rend és a rendetlenség kreativitásra gyakorolt hatásaira voltak kíváncsiak. Az önkénteseket rendszerezett, illetve rendetlen szobában ültették le, és arra kérték őket, hogy gondolják ki, mi mindenre lehetne felhasználni ping-pong labdákat. A rendetlen szobában ülők nemcsak több új dolgot találtak ki, de ezek jóval kreatívabbak és érdekesebbek voltak, mint azok, amelyeket a rendezett szobában ülők gondoltak ki.
A rendetlen környezetnek is megvan tehát a maga haszna, serkenti ugyanis a kreatív gondolkodást és a megszokottól való eltérést. A rendezett környezet ezzel szemben a tradíciók felé irányítja az embereket, növeli a nagylelkűséget és az egészségesebb életmódra való törekvést. Ha tehát egy nagyobb koncentrációt igénylő feladatunk van, pakoljuk össze az íróasztalunkat, de ha valami új dolgot kell kitalálnunk, nyugodtan hagyjuk rendetlenül!
