- Az irányított véradás a véradás egy formája, amikor a vért adó és a vért kapó ismeri egymást (vagy legalábbis tudnak egymásról), és a beteg nevére adományoznak.
- A vérellátó ebben az esetben - a szakmai szabályok figyelembevételével - kötelezően ahhoz a beteghez juttatja el a vérkészítményt, akit a véradó megjelöl.
- Ha valami miatt nem kompatibilis a vérük (ez vércsoportegyezésnél is előfordulhat), akkor az adományt a hagyományos véradás rendszerének megfelelően egy vérkészítményre rászoruló ismeretlen beteg kapja meg.
Sokszor kérnek névre szólóan konkrét vércsoportba tartozó vért a Facebookon, a kérés pedig sajnos nagyon is komoly: Magyarországon sokszor van vérhiány, ha pedig a vérkészletek elapadnak, a tartalékot az esetleges életmentő beavatkozásokra tartják vissza. Megesik az is, hogy a tervezett műtéthez már félretett vért muszáj sürgős esethez felhasználni. Ilyenkor a tervezett műtétek nem maradnak el, de mindenképpen tolják őket, amíg nem érkezik elég vér a vérellátóba, és onnan a kórházba. Ez mindenképpen kellemetlen helyzet, mert ugyan a nem életmentő műtétek valamilyen szinten halaszthatóak, az ilyesmi nem örömteli esemény. Még egy csípőműtét tologatása sem jó, de ha valaki például onkológiai műtétre vár, akkor végképp szeretne mihamarabb túllenni a beavatkozáson.
Készletgazdálkodás
Hogy a tervezett műtéteket tolni kell-e vagy sem, attól függ, hogy az adott vércsoportból milyen készlet áll rendelkezésre. Ha "optimális", akkor semmi gond, mert a vérellátó könnyen tud adni bárkinek. Ha a mutató "megfelelő mennyiséget" jelez, akkor sincs probléma, de ez az állapot azért nem ideális. Mindenesetre műtéteket emiatt még nem kell tologatni. Az "éppen elég" állapot már problémás: sarkítva azt jelenti, hogy van ugyan vér, félre is teszik a tervezett műtéthez, de ha az adott vércsoportra hirtelen szükség lesz mondjuk egy leukémiás beteg kezeléséhez, egy gyomorvérzés vagy egy baleset miatt, akkor felhasználják, a műtétet pedig halasztják.
Ilyen esetekben az operációra csak akkor kerülhet sor, ha a vérellátó adatbázisában szereplő önkéntes véradókat sikerül elérni, ők pedig biztosítani tudják a vérkészítményt. Ennek érdekében célzottan meg is keresik a donorokat. Ha a vérkészlet ikonja "kifejezetten kevés" vért mutat, a baj még nagyobb: ilyen esetben a műtéteket szintén halaszthatják.
Aki nem akarja, hogy saját vagy szerettének operációja csússzon, megpróbálhatja maga is összegyűjteni a szükséges vért, ha pedig sikerül, akkor a műtét nem marad el. Ennek felhívásai szoktak föltűnni a közösségi oldalakon. A módszer rendszerint működik, a vér gyakran összegyűlik, ami nem véletlen: míg konkrét cél nélkül, pusztán a közösségnek segíteni akaró önkéntes véradóból kevés van, addig a személyes ismeretség azokat is megmozgathatja, akik még soha nem adtak vért. Sőt megesik az is, hogy aki életében egyszer így segít, kedvet kap az önkéntességhez, megérti a fontosságát, később pedig rendszeres véradó lesz.
Irány a vérellátó!
Aki tudja, hogy vércsoportja megfelelő, és egy felhívást látva segíteni szeretne, nem kell mást tennie, mint fölkeresnie az Országos Vérellátó Szolgálat valamelyik vérellátóját (23 ilyen van az országban). Emellett a Vöröskereszt bármelyik kiszállásos véradásán is lehet irányítottan vért adni attól függően, hogy kinek mi esik a legközelebb, vagy időben mi a megfelelőbb. Így hétvégén is jelentkezhet a család vagy a barátok, akik segíteni tudnak - akár egy-egy rendezvényen is.
A levett vérben többek között a következő vizsgálatokat végzik el: vércsoport-meghatározást, vírus- ill. ellenanyag-kimutatás fertőző májgyulladás és AIDS kimutatására. Sor kerül továbbá az esetleges szifilisz-fertőzés igazolására szolgáló Lues szűrésre - régen Wassermann vizsgálat volt a neve -, és a májműködést ellenőrző vizsgálatra /GPT/. A témáról itt olvashat bővebben.
Lényeg, hogy a vérellátóban vagy a kiszállásos véradáson irányított véradásra kell jelentkezni, és tudni kell a beteg adatait. Egyrészt szükség van a nevére, a születési idejére és a TAJ-számra, illetve a vércsoportjára. Ismerni kell emellett az őt ellátó egészségügyi intézmény adatait, hogy melyik városban van, mi az intézmény pontos neve, és melyik osztályáról van szó. A véradónak a jelentkezéskor át kell adnia az igazolványait is, ugyanúgy, mintha egyszerű véradó lenne (személyire vagy más fényképes igazolványra, lakcímkártyára és TAJ-kártyára van szükség). A vérellátónál ki kell tölteni egy rendelkezői nyilatkozatot is: ide kell beírni a beteg adatait. Ezen túlmenően semmi extra teendővel nem jár az irányított vérarás: a jelentkezőnek ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint bármely más önkéntes véradónak. Azaz egészségesnek és nagykorúnak kell lennie, de 60 évnél (vagy rendszeres véradóként 65 évnél) fiatalabbnak. Feltétel az is, hogy testsúlya elérje az 50 kilót. Kérdőívet ez esetben is ki kell tölteni, ahogy át kell esni az állapotfelmérésből és vérnyomásmérésből álló orvosi vizsgálaton is. Ezt követően kerülhet sor a vérvételre.
