A vérszegénység gyakran fordul elő a várandósság vége felé. Ha azonban az elején jelentkezik, az összefügghet a gyerek későbbi autizmusával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarával (ADHD) és értelmi fogyatékosságával - számolt be róla a medicalxpress.com . A terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálva azonban nem találtak ilyen összefüggést a szakemberek. Az eredmények tehát alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában.
A terhesség elején a legveszélyesebb
Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben . Ilyenkor a vas hiánya miatt csökken a vér oxigénszállító képessége. A vérszegénység leginkább a terhesség vége felé lép fel, amikor a gyorsan gyarapodó magzat egyre több vasat igényel az anyai szervezetből. Általában nagyon kevés nőnél állapítanak meg vérszegénységet a várandósság elején.
A svéd tudósok majdnem 300 ezer anya és több mint félmillió 1987 és 2010 között született gyerek adatait vizsgálták meg. Az anyák kevesebb mint egy százalékánál diagnosztizáltak vérszegénységet a terhesség 31. hete előtt. A kutatók azt találták, hogy a terhesség elején vérszegény kismamák gyerekeinél enyhén magasabb volt az autizmus és az ADHD kockázata, az értelmi fogyatékosság esélye viszont szignifikánsan emelkedett azoknak az anyáknak a gyerekeihez képest, akik csak a terhesség vége felé lettek vérszegények, vagy akiknél egyáltalán nem állapítottak meg ilyet.
Nagy a kockázat
A terhesség elején vérszegény anyák gyerekeinek 4,9 százaléka lett autista (az egészséges anyák gyerekei közül 3,5 százalék), 9,3 százaléknál állapítottak meg ADHD-t az egészségesek 7,1 százalékával szemben, és 3,1 százaléknál értelmi fogyatékosságot a nem vérszegény anyák gyerekei körében diagnosztizált 1,3 százalékkal szemben. Miután kiszűrték az egyéb tényezőket - köztük a anyagi helyzetet és az anyai életkort -, azt az eredményt kapták, hogy a terhesség elején vérszegény anyák gyerekei 44 százalékkal nagyobb eséllyel lettek autisták, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt az ADHD-nak és 120 százalékkal nőtt az értelmi fogyatékosság esélye. Ha a 30. terhességi hét után állapították meg a vérszegénységet, egyik betegség kockázata sem emelkedett.
"A magzati agy és idegrendszer fejlődése eltérő a terhesség egyes szakaszaiban, a korai vérszegénység talán másképp hat a magzat agyára, mint a késői" - mondta Renee Gardner, a projekt koordinátora.
