Korán kiderül, kiből lesz jó focista
A fizikai adottságok és a jó labdaérzék nem elegendőek ahhoz, hogy valaki profi focistává váljon. A játékintelligencia, vagyis a játékhelyzetek felismerése és a jó helyezkedés legalább olyan fontos, ha nem még fontosabb. Sokan úgy gondolják, a játékintelligencia valamiféle mágikus képesség, amelyet lehetetlenség felmérni.
A Karolinska Egyetem tudósainak azonban sikerült tudományos módszerekkel megfigyelniük a játékintelligencia működését. Ez a funkció azt határozza meg, hogy mennyire vagyunk képesek új helyzetekben gyors és jó döntéseket hozni, illetve a váratlan eseményekhez alkalmazkodni.
A szakemberek 57 elsőligás focista kognitív képességeit hasonlították össze az átlagemberekével. Az eredmények szerint a végrehajtó funkció szempontjából a focisták minden esetben jobban teljesítettek. Világossá vált az is, hogy minél jobb az adott focista végrehajtó funkciója, annál sikeresebb és jobb játékos válhat belőle az évek múlásával. PLoS ONE című online tudományos szaklap számolt be a megfigyelésről.
Mitől függ, hogy mennyire stresszes a futballbíró?
A Brazíliai Katolikus Egyetem, az A Coruna Egyetem és az ausztrál James Cook Egyetem kutatói nemzetközi összefogásban vizsgálták a kérdést, illetve egészen pontosan a spanyol futballbírók aktivitását egy átlagos napon, illetve egy általuk vezetett, fontos meccs napján. A vizsgálatban 16 bíró (11 férfi és 5 nő) vett részt.
A tanulmány megállapította, hogy a bírók stressz-tűrőképessége nem a fizikai kondíciótól, hanem inkább az idegrendszer állapotától függ. A szükséges adatokat egy kardio-tachométer, vagyis szívritmust mérő karóra segítségével rögzítették a kutatók. Mint megfigyelték, a focimeccsek napjain a bíróknál jelentős mértékű stresszt mértek, de nem csak a mérkőzések ideje alatt, hanem előtte és utána is pár órával, sőt még alvás közben is. A kontrollnapokon mért eredményekhez viszonyítva a meccsnapok adatai 15-75 százalékos eltérést mutattak.
Az eredmények tükrében a futballbíróknak különösen oda kell figyelniük stressz-szintjük kontrollálására, ugyanis az alacsony stressztűrő-képesség könnyen egészségügyi problémákhoz, azon belül is kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezethet.
Káros az agyra a sok fejelés
Az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatói 32 rendszeresen futballozó személy agyát vizsgálták meg képalkotó eljárásokkal, és a labda fejre gyakorolt ismétlődő hatására voltak kíváncsiak, ezért agyi képalkotó vizsgálatnak vetették alá őket.
A vizsgálat a gyakori fejelőknél az enyhe traumás agysérülés nyilvánvaló jeleit mutatta ki. A kutatók szerint a sérülések az idő előrehaladtával összeadódnak. Az amerikai kutatók szerint a biztonságos felső határ az évi 1000 fejelés lehet, ennek megerősítéséhez azonban további kutatásokra lesz szükség.
Vesztett férje kedvenc csapata? Jobb, ha elkerüli!
Állítólag akár 10 százalékkal is nőhet a családon belüli erőszakos esetek száma közvetlenül az után, hogy a helyi futballcsapat váratlanul elveszítette a mérkőzést, bár egy vizsgálat szerint akkor sincs kevesebb agresszió, ha győzelmet arat a focicsapat.
Az Amerikai Népegészségügyi Intézet által szervezett kutatás során 900 futballmeccset elemeztek ki. A szakemberek azt tapasztalták, hogy főleg akkor nőtt meg az agresszív megnyilvánulások aránya a férjek, férfiak részéről, amikor a nyerésre várt helyi csapatuk elveszítette a mérkőzést. A jelenség valószínűleg az érzelmi megterhelésnek köszönhető, ez is magyarázza, hogy akár 20 százalékkal is nőtt a bűncselekmények száma akkor, ha egy hagyományosan rivális csapattól kaptak ki, szemben a többi esetben tapasztalt 8 százalékkal. A legtöbb bántalmazást egy háromórás periódusban – a mérkőzés utolsó órájában és utána két órán belül - követték el.
A című lapban megjelent tanulmány szerint a jelenség oka az, hogy a váratlan csalódás sok férfinál az önuralom elvesztéséhez vezet, és erőszakos tettekre sarkallja őket.
