A hűvösebb és csapadékosabb őszi hónapokban a háziorvosi rendelőket is egyre többen keresik fel. Az év ezen szakaszában nem csak a koronavírus okozhat felső légúti megbetegedéseket, de például az influenza- és náthavírusok is rengeteg embert dönthetnek ágynak. Ezek rendszerint a már jól ismert tüneteket – orrfolyás, orrdugulás, fáradtság, tüsszögés, köhögés – váltják ki, melyekhez nagyon gyakran hőemelkedés vagy láz is társul. A lázcsillapítás szerepével kapcsolatban azonban az elmúlt években számos, egymásnak sokszor ellentmondó cikket olvashattunk. Szükség van-e gyógyszerre, borogatásra vagy hűtőfürdőre, ha felszökik a lázunk, és ha igen, milyen testhőmérséklet esetén javasolt elkezdeni a csillapítást?
Influenza esetén a magas láz tipikusnak mondható tünet – de vajon meddig tart ez az állapot, és mikor kell tennünk ellene?
Veszélyes, vagy éppen hogy hasznos a láz?
Első lépésként fontos tisztázni, hogy a láz nem egy betegség, hanem egy tünet, pontosabban a szervezetünk egy általános reakciója valamilyen fertőzés esetén. Hogyha rövidebb ideig magasabb a testhőmérsékletünk, annak jó hatásai is lehetnek. A kórokozók egy része ugyanis nagyobb hőmérsékleten elpusztul, vagy legalábbis lelassul, míg a szervezetünk védelméről gondoskodó fehérvérsejtek éppen hogy gyorsabban szaporodnak, így a betegség rövidebb idő alatt leküzdhető. Emiatt elmondható, hogy a láz egy bizonyos mértékig a gyógyulásunkat is elősegíti, így nem szükséges azonnal lenyomni.
Többnyire 38°C feletti testhőmérséklet esetén már lázról beszélünk, habár fontos azt is tudni, hogy a testhőnket számos dolog befolyásolhatja az adott napszaktól az életkorunkig és a nemünkig. Általánosan azonban a 38-39°C közötti értéket tekintjük láznak, a 39°C feletti testhőmérsékletet magas láznak, 40,5°C felett pedig már igen magas láznak. Hosszabb ideig ezek az igen magas értékek rendkívül megterhelőek a szervezetünkre nézve. Egyénileg eltérő, hogy kinek mennyire tolerálja a szervezete a magasabb hőmérsékletet, viszont 39 fok felett már zavartság, koncentrációs nehézségek, keringési és vérnyomásproblémák is jelentkezhetnek, illetve számos anyagcsere-folyamatban probléma léphet fel. Ezek nem törvényszerű tünetek, és mindenki számára eltérő lehet az az állapot, amikor már valóban gyógyszerekkel kell csillapítani a lázat.
Mikor fontos a lázcsillapítás?
A legújabb szakmai ajánlások nem emelik ki, hogy pontosan hány foktól kell csökkenteni a testhőmérsékletet, a láz ugyanis - a fent leírt módon - segíti a szervezet harcát a kórokozók ellen. Lázcsillapítás elsősorban akkor szükséges, ha a beteg közérzete már indokolja azt, ha nagyon rosszul érzi magát és a legalapvetőbb dolgok elvégzése is komoly megerőltetést okoz számára.
A patikákban többféle lázcsillapító készítmény közül is választhatunk, amelyek nemcsak a lázunkat viszik lejjebb, de fájdalomcsillapító hatásuk is van, és a betegséggel járó tünetek többségét is gyorsan enyhítik. A vény nélkül kapható és a vényköteles készítmények általában a négy hatóanyag valamelyikét tartalmazzák: acetilszalicilsavat, ibuprofent, paracetamolt, illetve aminofenazont. A háziorvos és a patikus is segíthet abban, hogy a készítmények és hatóanyagok közül melyik lehet az ideális számunkra.
A gyógyszeres kezelés mellett sokan hűtőfürdőt vagy hideg vizes borogatást is alkalmaznak, ezekkel az intenzív, agresszív lázcsillapítási módszerekkel azonban óvatosan bánjunk! A hűtőfürdőhöz hasonló, fizikális hűtési eljárások ugyanis összehúzzák az ereket, ez pedig csökkenti a szervezet hőleadó képességét, így pedig a láz is nehezebben múlik el. Az efféle hűtési eljárások közül az a legjobb, ha kitakarják a beteget, így nem izzad be a takaró alatt és a hőleadása is jobb ütemben zajlik.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Hogyha a magas láz hosszú ideig nem csillapodik még a gyógyszeres kezelés ellenére sem, mindenképpen érdemes orvoshoz vinnünk a beteget. Szintén szükség lehet szakember segítségére akkor, ha a láz és a felső légúti betegségekhez köthető, tipikus tünetek mellé például erős fej- és nyakfájdalom, nyakmerevség társul, esetleg bőrkiütések vagy véraláfutások jelennek meg a betegen. Hányás és tartós hasmenés esetén is javasolt felkeresni a háziorvosunkat, aki a megfelelő kezelésben segítséget nyújthat.
