Láz: mikor kell csillapítani?

Sokan már enyhébb hőemelkedés esetén is az orvosi szekrény felé nyúlnak, a legújabb ajánlások szerint azonban a lázcsillapítást semmiképpen sem érdemes elsietni. Mikor van szükség mégis a testhőmérsékletünk csökkentésére?

A hűvösebb és csapadékosabb őszi hónapokban a háziorvosi rendelőket is egyre többen keresik fel. Az év ezen szakaszában nem csak a koronavírus okozhat felső légúti megbetegedéseket, de például az influenza- és náthavírusok is rengeteg embert dönthetnek ágynak. Ezek rendszerint a már jól ismert tüneteket – orrfolyás, orrdugulás, fáradtság, tüsszögés, köhögés – váltják ki, melyekhez nagyon gyakran hőemelkedés vagy láz is társul. A lázcsillapítás szerepével kapcsolatban azonban az elmúlt években számos, egymásnak sokszor ellentmondó cikket olvashattunk. Szükség van-e gyógyszerre, borogatásra vagy hűtőfürdőre, ha felszökik a lázunk, és ha igen, milyen testhőmérséklet esetén javasolt elkezdeni a csillapítást?

Influenza: meddig maradhatunk lázasak?
Influenza esetén a magas láz tipikusnak mondható tünet – de vajon meddig tart ez az állapot, és mikor kell tennünk ellene?

Veszélyes, vagy éppen hogy hasznos a láz?

Első lépésként fontos tisztázni, hogy a láz nem egy betegség, hanem egy tünet, pontosabban a szervezetünk egy általános reakciója valamilyen fertőzés esetén. Hogyha rövidebb ideig magasabb a testhőmérsékletünk, annak jó hatásai is lehetnek. A kórokozók egy része ugyanis nagyobb hőmérsékleten elpusztul, vagy legalábbis lelassul, míg a szervezetünk védelméről gondoskodó fehérvérsejtek éppen hogy gyorsabban szaporodnak, így a betegség rövidebb idő alatt leküzdhető. Emiatt elmondható, hogy a láz egy bizonyos mértékig a gyógyulásunkat is elősegíti, így nem szükséges azonnal lenyomni.

Többnyire 38°C feletti testhőmérséklet esetén már lázról beszélünk, habár fontos azt is tudni, hogy a testhőnket számos dolog befolyásolhatja az adott napszaktól az életkorunkig és a nemünkig. Általánosan azonban a 38-39°C közötti értéket tekintjük láznak, a 39°C feletti testhőmérsékletet magas láznak, 40,5°C felett pedig már igen magas láznak. Hosszabb ideig ezek az igen magas értékek rendkívül megterhelőek a szervezetünkre nézve. Egyénileg eltérő, hogy kinek mennyire tolerálja a szervezete a magasabb hőmérsékletet, viszont 39 fok felett már zavartság, koncentrációs nehézségek, keringési és vérnyomásproblémák is jelentkezhetnek, illetve számos anyagcsere-folyamatban probléma léphet fel. Ezek nem törvényszerű tünetek, és mindenki számára eltérő lehet az az állapot, amikor már valóban gyógyszerekkel kell csillapítani a lázat.

A láz a szervezet természetes reakciója fertőzés esetén. Fotó: Getty Images
A láz a szervezet természetes reakciója fertőzés esetén. Fotó: Getty Images

Mikor fontos a lázcsillapítás?

A legújabb szakmai ajánlások nem emelik ki, hogy pontosan hány foktól kell csökkenteni a testhőmérsékletet, a láz ugyanis - a fent leírt módon - segíti a szervezet harcát a kórokozók ellen. Lázcsillapítás elsősorban akkor szükséges, ha a beteg közérzete már indokolja azt, ha nagyon rosszul érzi magát és a legalapvetőbb dolgok elvégzése is komoly megerőltetést okoz számára.

A patikákban többféle lázcsillapító készítmény közül is választhatunk, amelyek nemcsak a lázunkat viszik lejjebb, de fájdalomcsillapító hatásuk is van, és a betegséggel járó tünetek többségét is gyorsan enyhítik. A vény nélkül kapható és a vényköteles készítmények általában a négy hatóanyag valamelyikét tartalmazzák: acetilszalicilsavat, ibuprofent, paracetamolt, illetve aminofenazont. A háziorvos és a patikus is segíthet abban, hogy a készítmények és hatóanyagok közül melyik lehet az ideális számunkra.

A gyógyszeres kezelés mellett sokan hűtőfürdőt vagy hideg vizes borogatást is alkalmaznak, ezekkel az intenzív, agresszív lázcsillapítási módszerekkel azonban óvatosan bánjunk! A hűtőfürdőhöz hasonló, fizikális hűtési eljárások ugyanis összehúzzák az ereket, ez pedig csökkenti a szervezet hőleadó képességét, így pedig a láz is nehezebben múlik el. Az efféle hűtési eljárások közül az a legjobb, ha kitakarják a beteget, így nem izzad be a takaró alatt és a hőleadása is jobb ütemben zajlik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Hogyha a magas láz hosszú ideig nem csillapodik még a gyógyszeres kezelés ellenére sem, mindenképpen érdemes orvoshoz vinnünk a beteget. Szintén szükség lehet szakember segítségére akkor, ha a láz és a felső légúti betegségekhez köthető, tipikus tünetek mellé például erős fej- és nyakfájdalom, nyakmerevség társul, esetleg bőrkiütések vagy véraláfutások jelennek meg a betegen. Hányás és tartós hasmenés esetén is javasolt felkeresni a háziorvosunkat, aki a megfelelő kezelésben segítséget nyújthat.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +27 °C
Minimum: +11 °C

A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütés valószínű. A Nyugat-Dunántúlon lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, ott számíthatunk a legnagyobb számban záporra, akár felhőszakadással kísért zivatarra, míg keletebbre kevesebb csapadékgóc várható. A Dunántúlon az északnyugatira forduló szelet délutántól zivataroktól függetlenül is egyre több helyen erős, viharos széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, de a nyugati határvidéken ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. A hét közepéig fronthatásra nem kell az előrejelzés szerint számítani.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra