559 000 – ennyi ember szenved itthon csontritkulásban a SCOPE '21 jelentés adatai szerint, amelyet az International Osteoporosis Foundation (IOF) készített el, 29 európai ország hivatalos egészségügyi adatai alapján. A 2019-es adatok elemzése 2021-ig zajlott, a végleges eredményeket pedig idén tárták a nyilvánosság elé. A csontritkulás lényege, hogy a csontszövet mennyisége csökken, minősége romlik, így a csontok egyre porózusabbá, törékenyebbé válnak. A leginkább veszélyeztetettek az idős emberek és a menopauzán átesett nők, ugyanis egyértelmű összefüggés van az ösztrogénszint csökkenése és a csonttömegvesztés között. Ugyanakkor a férfi betegek száma sem elhanyagolható: Magyarországon ők adják az összes érintett közel 18 százalékát.
Már a cipelés is csonttörést okozhat
Az oszteoporózisos betegeknél már az álló helyzetből történő elesés vagy a bevásárlás cipelése is csonttörést okozhat (ún. kistraumás törések), melyek közül a legsúlyosabb potenciális következményei a csigolya-, combnyak- vagy csípőtörésnek vannak: ezek a sérülések tartós mozgáskorlátozottsághoz, vagy akár a várható élettartam csökkenéséhez is vezethetnek. A kutatás szerint 2019-ben 86 000 csontritkuláshoz köthető törés történt Magyarországon, ami óránként közel 10 törést jelent, vagyis nagyjából minden 6. percben bekövetkezik egy ilyen csonttörés.
A SCOPE ’21 megállapítása szerint itthon a legnagyobb hiányosság, hogy a súlyos csontritkulásban szenvedő nők 65 százaléka nem kap kezelést, ami óriási visszalépés a 2010-ben mért 28 százalékos arányhoz képest. Pedig a csontritkulás napjainkban már korai stádiumban felismerhető és hatékonyan kezelhető. Ehhez hazánkban az egészségügyi háttér biztosított, a szükséges vizsgálatokat a tb megfelelően támogatja, a terápiás protokoll pedig Európában az egyik leghaladóbb.
„A csontsűrűség mérés (osteodenzitometria – ODM) egy egyszerű, gyors és fájdalommentes szűrővizsgálat, amellyel megállapítjuk a csontritkulás hiányát vagy meglétét, valamint súlyosságát. A legtöbb esetben a probléma gyógyszeres kezeléssel orvosolható, ami csupán kis terhet jelent a páciens számára, hiszen a gyógyszeres kezelés sok esetben csak heti, vagy akár féléves-éves rendszerességgel történik” – mondja Prof. Dr. Takács István, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, az IOF hazai tagszervezetének elnöke.
Takács doktor a hosszú távú megoldást az orvosok és a páciensek egyidejű tájékoztatásában látja – ennek érdekében a társaság a SCOPE ’21 eredményei alapján, október 20-án, az oszteoporózis világnapon széles körű tájékoztató kampányt indít a sajtóban, a közösségi médiában és a szakmai csatornákon.
