A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért címmel jelent meg egy nyilatkozat a Green Policy Center kezdeményezésére, amellyel az azt jegyző kutatók azt szeretnék elérni, hogy a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a problémákról, a lehetséges megoldásokkal és a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban – írja a telex, és néhány pontot idéz is a dokumentumból.
A tudósok ismertetik, hogy 2024-ben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban csak idén július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt. 2024 nyara a legmelegebb volt 1901 óta. Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fokkal meghaladta az 1850–1900-as, iparosodás előtti átlagot, míg Magyarországon a múlt század elejétől 2023-ig 1,53 °C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. „A környezeti folyamatokba az emberi tevékenység számos egyéb módon is jelentősen beavatkozik és negatív változásokat okoz, nem az éghajlatváltozás az egyetlen környezeti probléma” – hangsúlyozzák hozzátéve: becslések szerint 2050-re az emberiség egyharmadának jelenleg otthont adó területek „élhetetlenné” válhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, de a Föld valamennyi régióját érintik a negatív változások. Az éghajlatváltozás negatív hatásai tehát nemcsak gyermekeinket és unokáinkat sújtják, hanem már minket ma élő embereket, s közülünk is a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, akik a kisgyermekek, az idősek, a krónikus betegek és a legszegényebbek.
Az aláírók úgy vélik, amennyiben senki más nem változtatna, csak a magyar lakosság leggazdagabb 1%-a csökkentené az energiafelhasználását az EU-s átlagra, Magyarország energiafelhasználása egytizedével csökkenne. Ha pedig a felső egytized tenne ugyanígy, az energiafelhasználás közel harmadával csökkenne.
„A klímaválság kezelése során fontos, hogy ne idézzünk elő további társadalmi problémákat, illetve ne súlyosbítsuk a már fennálló egyenlőtlenségeket. Az igazságos klímasemleges gazdasági-társadalmi átállás megvalósításához szükséges beruházások és fejlesztések árát nem lehet a leginkább rászorultakkal megfizettetni, még áttételesen sem” – fogalmaznak a szakértők.
