Szeptember 21. 1994. óta az Alzheimer-kór világnapja. Világszerte jelenleg 18 millió ember szenved különféle demenciában (szellemi hanyatlás). Pontos számadataink nincsenek, de a szakértők és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-előfordulás európai gyakoriságát, hazánkban a 60 év feletti lakosság 12-15%-ánál fordul elő valamilyen demencia, amely 250-300 ezer embert érint. Ezen belül az Alzheimer-kór képezi a demenciák 50-60%-át. Ahogy a világ népessége öregszik és növekszik a demenciával diagnosztizált emberek száma, egyre többen fordulnak segítségért az Alzheimer társaságokhoz, melyek nemcsak a betegeknek, de családtagjaiknak is sokat tudnak segíteni.
Miért fontos a korai diagnózis?
A demencia korai diagnosztizálása azért rendkívül fontos, mert így nagyobb az esély, hogy a beteg időben hozzájut a szükséges és hasznos kezelésekhez, amely jelentősen lassíthatja a tünetek súlyosbodásának folyamatát. A világnap egyik legfontosabb üzenete: Ne hanyagoljuk el magunkat, rokonainkat, ismerőseinket! Figyeljünk egymásra! Ne felejtsünk el segíteni magunkon és másokon!
Mi az és mi okozza a demenciát? A demencia progresszív degeneratív agyi szindróma, amely egyaránt kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. A demencia nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat. Klasszikus értelemben vett gyógymódja, ami a tüneteket meg tudná szüntetni, nincs.
Leggyakoribb okai között előkelő helyet foglal el az Alzheimer-kór, ami az esetek 50-60%-áért felelős, és az agyszövet kóros elváltozása okozza. Vaszkuláris demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agy elégtelen vérellátása miatt alakulnak ki. A Lewy-testes demencia az agyi idegsejtekben kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze, a fronto-temporális demencia (más néven Pick-kór) az agy homloklebenyének elváltozása miatt alakul ki.
A demencia korai tünetei
1. Memóriazavar: A hanyatló memória, azon belül is a romló rövidtávú memória a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. Például hirtelen nem jut eszébe a szomszédja neve, de azt tudja, hogy akivel beszélget, az a szomszédja. A demens beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem az információ egyéb összefüggést is.
2. Nehézségek a mindennapi megszokott tevékenységekben:
A demens betegek gyakran nehezen tudják elvégezni a mindennapi, általában gondolkodás nélkül ellátott feladatokat. Például nem tudja, hogy milyen sorrendben kell felvennie a ruháit, vagy hogy hogyan kell elkészítenie egy ételt.
3. A nyelvi kifejezőkészség zavarai:
Mindenkivel előfordul néha, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakat használ helyettük, ettől az írása és a beszéde nehezen értelmezhetővé válik.
4. Időbeli és térbeli dezorientáltság:
Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van, vagy hogy hova megyünk, de a demens beteg ismerős környéken is eltéved, például abban az utcában is, amelyikben lakik. Elfelejti, hogy éppen hol van, hogyan került oda és hogyan kell hazamennie. A demens beteg az éjszakát is összekeverheti a nappallal.
5. Hibás vagy csökkent ítélőképesség:
Előfordulhat például, hogy a demens beteg nem megfelelően öltözik - meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.
6. A figyelem hanyatlása:
Gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetni.
7. Tárgyak rossz helyre tétele:
8. Kedélyállapot- és viselkedésbeli változások: Időnként mindenkivel előfordul, hogy szomorú vagy rossz hangulata van. A demens beteg szokatlanul érzelmessé válhat, vagy hirtelen hangulatváltozásai lehetnek minden ok nélkül. Mások épp ellenkezőleg: kevesebb érzelmet mutathat, mint korábban.
9. A személyiség megváltozása:
Gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, apatikussá vagy szorongóvá és izgatottá válhat, főleg olyan helyzetekben, amikor a memóriazavar is nehezíti a helyzetet, pedig korábban nem ilyen volt.
10. A kezdeményezőkészség elvesztése:
Néha mindenki belefáradhat a házimunkába, az üzleti ügyekbe vagy a társasági kötelezettségekbe. A beteg azonban nagyon passzívvá válhat, órákig ülhet a televízió előtt, többet alhat, mint szokott vagy elveszti az érdeklődését korábbi hobbija iránt.
Végül, ha bizonytalan volna
A hanyatló memóriát és a demencia egyéb tüneteit tudomásul kell venni és ki kell vizsgáltatni. Nem feltétlenül csak az öregedés "normális" velejárói. Természtesen a memóriazavarokat vagy a demencia más tüneteit tapasztaló emberek többsége nem demens. A depresszió is okozhat hasonló tüneteket. Néha, ha semmilyen ok nem állapítható meg, az jelenthet segítséget, ha 6-12 hónappal későbbre megbeszélnek egy újabb vizsgálatot, amikor áttekinthetik újra a helyzetet. A megnyugtatás is rendkívül fontos.
