A tüdő csökkent kapacitása és a krákogás mögött ugyanis komolyabb betegség, a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség, chronic obstructive pulmonary disease) húzódhat meg, ami elsősorban a dohányosoknál, a passzív dohányosoknál és a városlakóknál gyakori. Bár a fent leírtak még csak a korai, finom tünetek, de ezeket "elcsípve" lassítani lehet az amúgy fokozatos állapotromlással és végül akár tüdőtágulással járó légúti betegséget.
Finom jelzések
A COPD legfőbb kiváltó oka a dohányzás, de a genetikai örökség mellett rizikótényező a környezetszennyezés és a munkahelyi légúti ártalom is, melyek hatására a tüdő abnormális gyulladásos reakciója következik be a károsító részecskék és gázok tartós, rendszeres belégzése miatt.
A COPD alattomos, lappangó betegség, hiszen finomabb tünetei még nem okoznak gondot az érintetteknél, a figyelmeztető jeleket azonban komolyan kell venni. Ilyen a gyakori köhögés, a köpetürítés, illetve a terhelésre (por, virágpor, hideg levegő, stressz, fizikai munka, aktivitás) fellépő nehézlégzés is, amit időről időre hajlamosak vagyunk betudni rossz állóképességünknek, a fertőzéseknek vagy akár az életkorunknak. Ismerjük fel időben!
A betegség klinikai jelei csak súlyos kórformában nyilvánvalóak, korai felismerése csak az évenkénti spirometriás vizsgálatok segítségével lehetséges. Mivel a tüdőnek rendkívül nagy a tartalékos kapacitása, a COPD kezdeti szakaszaiban nem is jelentkezik fulladás, de a légzőfelület csökkenéséről árulkodhat a fenti vizsgálat.
Minél korábban diagnosztizálják a COPD-t, annál nagyobb az esély, hogy sikerül megelőzni a súlyosabb tüneteket, amikor a beteg már nyugalmi állapotban sem jut elég levegőhöz.
Ha Ön dohányzik, vagy lakóhelye, munkahelye miatt tartozik fokozott rizikócsoportba, évenként keresse fel tüdőgyógyászát, és ne várjon addig, míg a tünetek már az életminőségét is befolyásolják! Ne feledje, a tüdőszűrés nem elég, kezelőorvosától kérje a spirometriás vizsgálatot!
