A fájdalmak csoportosítását számtalan szempont szerint elvégezhetjük: mióta tart (heveny ill. krónikus), milyen "érzetű" (tompa, nyilalló, szúró, nyomó, sajogató stb.) és milyen erős (a hagyományos lista szerint nullától, azaz teljes fájdalommentességtől egészen tízig, a már-már elviselhetetlen fájdalomig terjed), hol fáj (melyik testrészünk). Minél pontosabban le tudjuk írni a fájdalmat, annál könnyebb lehet azt csillapítani és a kiváltó okot megszüntetni!
A fájdalom lehet nociceptív, azaz a fájdalomreceptorokkal összefüggő, illetve neuropátiás, azaz az idegekből, a gerincvelőből vagy az agyból kiinduló. Míg az előzőt általában sérülések okozzák, az utóbbi oka az idegsejtek hibás működése.
A nociceptív fájdalom az elhelyezkedése alapján lehet szomatikus: az izmokat, csontokat, ízületeket, bőrt érintő. A szomatikus fájdalmak közé tartoznak a zúzódások, törések, horzsolások. A fájdalom általában éles, égető, helye jól behatárolható és a fájdalomérzetet könnyű újra és újra kiváltani, például a sérült részek megtapogatásával, mozdításával.
A nociceptív fájdalom másik típusát zsigerinek nevezik: ez a belső szervekkel összefüggésben lévő fájdalom. Elsősorban a légzőszerveket, a hasat vagy az alhasat érintheti. A fájdalom gyakran görcsös, mélyebb, tompább hosszabb ideig tartó, nehezen lokalizálható. A legtöbbször kisugározhat a test egyéb, a fájdalom konkrét forrásától távol eső területekre is. Más tünetekkel együtt jelentkezhet (émelygés, hányinger).
A neuropátiás fájdalom forrása az idegrendszer maga, a szövetek között elhelyezkedő idegek, a gerincvelő illetve az agy maga. Oka a legtöbbször valamilyen idegsérülés, idegrendszert érintő betegség, fertőzés. Az idegsejteknek nincsenek külön fájdalomreceptoraik, ezért a sérülés vagy betegség esetén véletlenszerű jelzéseket küldenek az agynak, melyeket az fájdalomként azonosít be. A neuropátiás fájdalom jellemzői a furcsa, csiklandozó, vibráló, viszkető, égető, gyengeséggel, érzéketlenséggel vagy éppen hiperszenzibilitással összefüggő érzések.
A fájdalmak csoportosításánál érdemes megemlíteni a pszichogén fájdalmat is. Ez lelki, szellemi, érzelmi vagy viselkedéssel összefüggő okok váltják ki. Annak ellenére jár fizikai fájdalomérzettel, hogy valódi testi oka nincs ennek. A fejfájás, hátfájás vagy a hasi fájdalmak jó része pszichés eredetű és a stresszel, a bánattal, a csalódásokkal vagy éppen a túlterheltséggel áll kapcsolatban.
A lelki eredetű fájdalom gyakran ugyanolyan erős, mint a testi, ám a kezelése nemcsak fájdalomcsillapítókat, hanem pszichológia, pszichiátriai kezelést is igényel.
