1. Mi az a baleseti adó, és miért vezetik be?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezi a károsult egészségügyi ellátását, viszont a károkozóét nem. A baleseti adóból származó bevételt az állam a balesetet okozók gyógyítására fordítja. Január elsejétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj tehát emelkedett a baleseti adó összegével. Az új adónem részleteit a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény II. fejezete tartalmazza.
2. Kinek kell baleseti adót fizetnie és mikor?
A baleseti adó mindazokat érinti, akiknek a törvény szerint kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük. Praktikusan a KGFB-díjfizetés periódusához kötötték az adó megfizetését is, tehát aki például negyedévenként sárga csekken fizeti be a felelősségbiztosítását, az ugyanezen a csekken a biztosítóhoz fizeti be a baleseti adó aktuális részletét is. Az adó megállapítását, beszedését, központi befizetését és bevallását ugyanis a biztosítók feladatává tették. Az idén esedékes KGFB-díjfizetési kötelezettség megállapítása során már a baleseti adóval növelt összeggel számoltak a biztosítók, így a vonatkozó számlán, csekken már a baleseti adóval növelt összeg szerepel. Az adófizetési kötelezettség kezdete 2012. január elseje, azt követően pedig a biztosítási időszak első napja. A kötelezettség fennáll a szerződés teljes ideje alatt. Ha a gépjárművet a biztosítási díj nemfizetése miatt kivonják a forgalomból, akkor az adókötelezettség a kivonás napján szűnik meg.
3. Mennyi baleseti adót kell befizetni?
A baleseti adó mértékét a KGFB összegéhez kötötte a törvény, nevezetesen a biztosítás 30 százalékának megfelelő összeget kell adóként megfizetni. Felső korlátot is megállapítottak azonban az adó mértékére, e szerint az nem lehet több naponta és gépjárművenként 83 forintnál. Így 2012-ben a baleseti adó egy gépjármű esetében legfeljebb 83 x 366 = 30 378 forint lehet, amennyiben a KGFB-szerződés 2012. január elsejétől december 31-éig folyamatosan fennáll.
4. Változhat-e a baleseti adó mértéke?
A biztosító által egy évre megállapított díj leginkább helytelen bonus-malus besorolás korrigálása miatt változhat meg. Amikor ez bekövetkezik, a biztosítási díjjal együtt a baleseti adó összege is módosul, és pótlólagos befizetéssel, illetve visszatérítéssel a korábbi befizetéseket korrigálni kell.
5. Mi történik, ha valaki az adót nem, vagy csak részben fizeti meg?
Az előírás szerint a biztosító először az adót vonja le a biztosított által befizetett összegből, azután az esetleges tartozást, és csak ez után következik a sorban az aktuális díjbefizetés. Aki tehát az előírt teljes összegnél kevesebbet fizet be, az 45 napon túli díjtartozás után a biztosítási szerződés megszüntetésére, fedezetlenségi díj megállapítására és beszedésére készülhet. Az adót a fedezetlenségi díj után is be kell fizetni.
6. Milyen következménye lehet a baleseti adó nem teljesítésének?
Ha a biztosító a baleseti adót a fedezetlenségi időtartamra vagy a türelmi időre sem tudja beszedni, az ügyfélnek önbevallással kell teljesítenie. Akkor is önbevallással kell az adót leróni, ha a gépjárművet a forgalomból kivonják. Ha a biztosítási szerződés azért szűnik meg, mert a biztosított nem fizette a díját, a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld volt ügyfelének arról, hogy mennyi adóhátralék terheli. Ezt kell bevallania és megfizetnie.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
