Hogyan legyünk boldogabbak?

Az agyunkban nagyon hasonló idegrendszeri pályák aktiválódnak akkor, ha büszkék vagyunk, mint ha szégyent vagy bűntudatot érzünk. Éppen ezért szeretünk "tocsogni" az önsajnálatban és az önvádban, hiszen az az agyunk jutalomközpontját is aktiválja .

Az aggodalmaskodás is kellemes érzésekkel tölthet el, ráadásul ez idegrendszert is megnyugtatja. Ellentmondásosnak tűnik, de az aggodalmaskodás valahol jó érzés, hiszen legalább teszünk valamit a problémánkkal kapcsolatban. Hosszú távon azonban rendkívül káros lehet, ám egy egyszerű kérdéssel visszájára fordíthatjuk a negatív érzelmeket. Egyszerűen kérdezzük meg magunktól, hogy miért vagyunk hálásak. A hála az agynak azon részét aktiválja, ahol a dopamin nevű hormon is termelődik, de a hála érzése a szerotoninra is jó hatással van. A hála arra készteti az agyat, hogy a pozitív dolgokra koncentráljon, ez pedig a boldogság (biokémiailag is alátámasztható) növekedésével jár együtt.

A boldogság sötét oldala Mindenki boldog (vagy legalábbis boldogabb) szeretne lenni, sokan ezt tartják az élet céljának és értelmének. Azonban a boldogságra nem szabad tökéletesen jó dologként gondolni, lehetnek ugyanis árnyoldalai is - állítják amerikai pszichológusok. Kiderül az is, miért . Időnként mindenkinek lehet rossz kedve , ám ezen is könnyen segíthetünk: próbáljuk meg minél pontosabban megnevezni ezt a negatív érzést. Egy kísérletben MRI-készülékkel vizsgálták önkéntesek agyát, akik különböző érzelmeket mutató arcokat figyeltek. Az érzelmek látványának hatására az amigdala aktiválódott, ám amikor arra kérték őket, hogy nevezzék is meg az érzelmeket, más agyterületek is aktivitást mutattak, ugyanakkor az amigdala aktivitása csökkent . Vagyis az érzelmek tudatos megnevezése enyhítette azok hatását. Ez a módszer ráadásul a lehető legegyszerűbb szavakkal is működik, és akkor is hatásos, ha nem magunknál, hanem másoknál alkalmazzuk (tehát igyekszünk megfogalmazni, hogy mások hogyan érezhetik magukat).

Az emberi érintésnek, egy simogatásnak, ölelésnek rendkívül nagy hatása van a boldogságra Szintén jótékonyan hat az agyunkra, így a boldogságunkra az is, ha döntést hozunk egy problémával kapcsolatban - ez ráadásul a problémamegoldást is segíti. A döntéshozatal ugyanis önmagában képest csökkenteni a szorongást és az aggodalmaskodást, mert aktivizálja a prefrontális kortexnek nevezett agyterületet, emellett pedig a striatumnak nevezett rész aktivitását csökkenti (ezt a területet a negatív impulzusokkal és rossz szokásokkal is összefüggésbe hozták már).

A döntéseknek ráadásul nem kell tökéletesnek lenniük, a szakemberek szerint az is megfelelő, ha az "elég jó" megoldást választjuk. Az "elég jó" választások az úgynevezett dorsolaterális prefrontális részeket aktivizálják, ez pedig az erő és az ellenőrzés érzését adja. Vagyis, ha képesek vagyunk dönteni, akkor az agyunk úgy érzékeli, hogy uraljuk a helyzetet, ez pedig csökkenti a stresszt, sőt kellemes érzésekkel is eltölt minket. A döntés, választás ugyanis a dopamintermelődést is serkenti. A szakemberek szerint ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy sokkal boldogabbak leszünk, ha eldöntünk valamit, kitűzünk egy célt, és azt végig is visszük, mint ha a jó dolgok csak úgy véletlenül megtörténnek velünk.

Végül, az utolsó tipp a neurológusoktól: az emberi érintésnek, egy simogatásnak, ölelésnek rendkívül nagy hatása van a hangulatunkra és a boldogságra, hiszen a szeretettség és elfogadás megnyugtató érzését adja. Szintén MRI-felvételek alapján kiderítették, hogy a kirekesztettség és a visszautasítás ugyanazokat az idegpályákat aktivizálja, mint a fizikai fájdalom. Az érintés növeli az oxitocin hormon termelődését - ez a felelős a szerelmesek felhőtlenül boldog lelkiállapotáért, vagy azért a mindent elsöprő szeretetért, amelyet az anyák éreznek a gyermekük iránt. Ha tehát szeretnénk kellemesebben érezni magunkat, érintsük meg valakit, még egy egyszerű kézfogás vagy vállveregetés is jótékony hatású lehet!

Összefoglalva: ha boldogabbak és elégedettebbek szeretnénk lenni, a következő egyszerű szokásokat érdemes gyakorolni: kérdezzük meg magunktól, miért vagyunk hálásak, nevezzük meg pontosan a negatív érzelmeinket, döntsünk többször, és öleljük, érintsünk meg minél többször a hozzánk közel állókat.

Ez is érdekelheti

gyermekneurológia

A városvezetés tudta nélkül szüntették meg a gyermekneurológiai szakrendelést

szerotoninhiány

Így növeld szerotoninszintedet gyógyszer nélkül

skizofrénia

Speciális MRI-vizsgálat jósolhatja meg a skizofréniát

legboldogabb ország

Még mindig a finnek a legboldogabbak – íme a magyarázat