A vér koleszterinszintjének mérése

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A koleszterin két forrásból származik: testünk termeli, illetve kívülről visszük be. Az élethez nélkülözhetetlen, de mi az a mennyiség, ami fölött már káros és miért kell tisztában lennünk szintjével?

A zsírok a szervezet alapvető építőmolekulái. Közéjük tartoznak a trigliceridek (három zsírsavból és egy glicerinből álló vegyület) és a koleszterinmolekulák is. A koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben. A sejtfal felépítésében, epesav-, hormon- és vitaminképzésben és más területeken is nélkülözhetetlen. Ha nélkülözhetetlen, akkor miért kellene annyira megszabadulnunk tőle, ahogy ezt a reklámoktól kezdve a háziorvosi rendelőkben található plakátokon át mindenki hirdeti?

Mit is mérünk?

Hogy megértsük, mi a káros és mi a nélkülözhetetlen, nem árt pontosan tisztázni a fogalmakat. A lényeg nem csupán egy bizonyos anyag megléte vagy hiánya a szervezetben, hanem az, hogy az adott anyag a megfelelő helyen a megfelelő mennyiségben legyen jelen. A koleszterin például nélkülözhetetlen a sejtfalakban, vagy bizonyos hormonok termelődéséhez. Az érfalakra lerakódva azonban csökkenti az erek rugalmasságát és szűkíti az érkeresztmetszetet, rontva a vérellátást, melynek következtében a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. Az ereknek ezt a kóros állapotát nevezik érelmeszesedésnek vagy arterioszklerózisnak, tehát ebben az esetben a koleszterin kimondottan káros.

Ahhoz, hogy a koleszterin optimális eloszlásban legyen jelen a szervezetben, bonyolult szabályzási rendszer segítségével ide-oda kell szállítani. Mivel azonban a koleszterin lényegében zsírszerű anyag és a zsírok a vérben - amely alapvetően vizes közeg - nem oldódnának, a zsírsavaknak polipeptidekkel kell "összefogniuk", amelyek a vízmolekulák számára befogadhatóvá és a vérben szállíthatóvá teszik őket. Az így keletkezett lipoprotein-cseppecskéket összetételük és sűrűségük alapján különböztetjük meg, és a szerepük is eltérő a szervezet koleszterinforgalmában.



Az LDL-koleszterin (low density lipoprotein) kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "rossz koleszterinnek" is nevezik.

Az HDL-koleszterin a névét az angol "high density lipoprotein" kifejezés kezdőbetűitől kapta, magyarul nagy sűrűségű lipoproteint jelent. A HDL-koleszterin 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba és így védi az érfalat. Őt szokták "jó koleszterinnek" hívni.

Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes "koleszterintípusok" egymáshoz viszonyított aránya is fontos.

A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid, HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni. Az összkoleszterin-szinthez hozzájárul a VLDL ("very low density lipoprotein") szintje is. A triglicerideket is említettük már, ezek szintén hozzájárulnak az érelmeszesedéshez, de szerepük kevésbé jelentős, mint a koleszteriné.

A mérés

A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon vérminta segítségével végezzük. A vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után határozzuk meg, mivel a trigliceridértéket az étkezés befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal kell meghatározni. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.

A mért értékek jelentősége

A vérzsírok értékei a vérben mmol/l-ban:
Normális* határérték kóros
Összkoleszterin: 5,2 alatt 5,2-7,0 7,1 fölött
HDL-koleszterin: 1,42 fölött 0,9-1,42 0,9 alatt
LDL-koleszterin: 3,4 alatt 3,4-4,2 4,2 fölött
Triglicerid: 1,7 alatt 1,7-2,3 2,3 fölött

*(Idősebb korban valamivel magasabb értékek is megengedhetők.)

Vérvétel során a vér koleszterinértékének felső határa normális esetben 5,2 mmol/l. Amikor ez a szint megemelkedik, más zsírok mennyiségének emelkedését is maga után vonhatja.

A LDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Azok között, akiknél a felső érték 20 %-kal magasabb, kétszer annyian kapnak szívinfarktust. A koleszterinszint 1 %-os csökkenése 2 %-kal, 10 %-os csökkenése pedig 20 %-kal csökkenti a megbetegedés esélyét. Az arterioszklerózis fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, következésképp leginkább ezt kell csökkenteni, míg a HDL érvédő hatású, tehát ebből több kellene. A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a vérrögök (trombusok) kialakulásának veszélye.

Miért magas?

A zsírok kétféle módon jutnak a vérbe: a táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje útján. A magas vérzsírszint oka lehet örökletes anyagcserezavar, a szervezet anyagcseréjének változása különböző betegségek miatt (pajzsmirigy alulműködése, ill. cukorbetegség esetén) mozgásszegény, egészségtelen életmód, és helytelen, túl sok zsírt tartalmazó táplálkozás.

Az örökletes anyagcserezavaroknál a magas koleszterinszint diétával nem csökkenthető, és ezekben az esetekben egészséges életmód mellett is már fiatal korban súlyos keringési problémákkal járó arterioszklerózissal lehet számolni. A koszorúér-betegség öröklődő jellege gyakran a koleszterin-anyagcsere öröklött zavarának következménye. Ezért a koleszterinszint ellenőrzése fiatal infarktusos szülők gyermekeinél feltétlenül ajánlatos. Szerencsére azonban ezek az anyagcserezavarok nagyon ritkán fordulnak elő.

Mit lehet tenni?

Ha magas koleszterinszintet valamilyen betegség közvetetten okozza, akkor az elsődleges betegség gyógyítása a koleszterinszint rendeződéséhez vezethet.

A táplálkozás okozta magas vérzsírszint az étkezés módosításával (diétával) általában jól befolyásolható; a belső "forrásból" származó magas koleszterinérték esetén viszont a diéta mellett legtöbbször gyógyszeres kezelés is szükséges. A zsírszegény táplálkozással az összkoleszterin-szint és ezen belül az LDL csökkenthető, de mint említettük, ez még nem elegendő. A HDL szintjének emelése rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással (sok telítetlen zsírsav fogyasztásával) érhető el.

A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik. Amennyiben a szérum-koleszterinszint 6,5 mmol/l fölé emelkedik, a szívinfarktus bekövetkezésének esélye a kétszeresére nő.

A magas koleszterinszintben talán az a legveszélyesebb, hogy nem fáj, sokáig nem okoz kellemetlen tüneteket, így gyakran csak akkor szembesülünk vele, amikor már nagy a baj. Éppen ezért a vérkeringési zavarok megelőzése érdekében 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterin szintünket!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

30298

Orvos válaszol
Aktuális
Mire számítson, ha fogszabályozásra készül?Fogszabályozás

Mire számítson, ha fogszabályozásra készül?Milyen eszközökkel történik és mennyi időt vesz igénybe?

Levesek karácsonyra: ha unja a halászlétKarácsonyi receptek

Levesek karácsonyra: ha unja a halászlétMilyen levest főzzünk, ha nem szeretjük a halat, vagy kipróbálnánk valami mást

MozgásterápiaFókuszban

MozgásterápiaMozogjunk az egészségért könnyedén, gyorsan, az otthonunkban!

Gyógyszerek 2-es típusú cukorbetegeknekfókuszban

Gyógyszerek 2-es típusú cukorbetegeknekA diabétesz kezelésében ma már számos modern gyógyszer nyújt segítséget

Vírusirtás: minél előbb, annál jobbHepatitis C

Vírusirtás: minél előbb, annál jobbA hepatitis c betegség gyógyítható, de orvoshoz kell fordulni

Bőrápolás a menopauza alatt: mire figyeljünk?Menopauza

Bőrápolás a menopauza alatt: mire figyeljünk?Mit tehetünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben?

Ételek nátha és megfázás ellenMegfázás

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél a megfázás és nátha időszaka

Egészségre tervezveImmunerősítő ételek

Egészségre tervezveNem csak a citrusok segítenek immunrendszerünk erősítésében

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag

Házipatika

Szeretne további cikkeket olvasni az egészségről?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatóak a böngésző beállításainál.