Daganat lesz a sérült anyajegyből?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Okozhat-e bőrrákot egy elkapart vagy rosszul leműtött anyajegy? Mikor érdemes orvoshoz fordulni egy új bőrkinövéssel? Melanómával foglalkozó sorozatunk második részében bőrgyógyász-onkológus szakértők válaszolnak kérdéseinkre.

Bevett gyakorlat, hogy sokan addig húzzák az orvosi látogatást, amíg lehetséges. A jelenség hátterében számos ok állhat az anyagiaktól a lustaságon át a meggyőződésig, hogy majd magától elmúlik. És persze ott afélelemis. Mert mi lesz, ha kiderül, hogy halálos betegek vagyunk? Nincs ez másképp a melanóma esetében sem. Az időben felismert és diagnosztizált melanóma viszont életet menthet. A felismeréshez és az első lépésekhez azonban nem árt tisztázni a leggyakoribb tévhiteket.

1. tévhit: "Egy megvágott szemölcs vagy egy elkapart anyajegy bőrrákot okoz"

Szakemberek szerint ezt nem lehet kategorikusan kijelenteni. Mindkét esetben fennállhat a rosszindulatú bőrelváltozás esélye, de nem szükségszerűen. Első körben érdemes pontosítani, mi mit jelent. A szemölcs egy bőrön lévő kinövés (pigmentált elváltozás, vírusos eredetű vagy jóindulatú stb). De semmi esetre sem bőrrák. "A pigmentált anyajegy nem egyenlő a gyerekeknél nagyon gyakori vírusszemölccsel vagy az időseknél előforduló barnás szemölccsel. Ezekből nem szokott rosszindulatú daganat kialakulni" - magyarázza dr. Gilde Katalin bőrgyógyász, onkológus. (A HPV okozhat szemölcsöket és laphámrákot, de ez már más típusú megbetegedés.) Mint mondja, praxisában előfordult már olyan, hogy valakinek csúnyán kidörzsölte a táska a vállán lévő anyajegyet, esetleg elesett és megsérült az anyajegye, amiből később problémák lettek. De nem minden eset hasonló.

Tényleg büntetlenül süttethetjük magunkat délelőtt 11 és délután 15 óra között? Csak az kerülhet bajba, aki leég? Milyen fényvédőt érdemes használni? Olvassa el melanómával foglalkozó sorozatunk első részét is!

"Az irritációnak kitett, sérült anyajegyet régen mindig eltávolítottuk, ez volt a szakmai elv. Ma már csak a komolyabban sérült anyajegyeket műtjük ki, amelyeket mondjuk leszakít a csúszda, vagy úgy elkaparnak, hogy lejön belőle egy darab. A kis felületes sérüléseket - például hapattanásnő alatta - csak szoros megfigyelés alatt tartjuk" - magyarázza dr. Csete Béla bőrgyógyász, onkológus szakorvos. Véleménye szerint ez sokkal barátibb megoldás, mintha minden anyajegyet eltávolítanának, mert akinek sok van, a beavatkozások után csúnyán össze lenne szabdalva.

Az anyajegyek követését ma már nemhogy lehetővé teszik, de igencsak megkönnyítik a speciálisan erre a célra kifejlesztett digitális eszközök. Az anyajegykövetés viszont csak akkor működik, ha a páciensek rendszeresen járnak kontrollra. "Sokszor előfordul, hogy a beteg megnyugszik: a vizsgálat pillanatában rendben vannak az anyajegyei, és csak 3-5 év múlva jön legközelebb. De a változáshoz pár hónap is elég"- hangsúlyozza a rendszeres orvosi vizsgálat fontosságát dr. Csete.

2. tévhit: "Jobb nem hozzányúlni az anyajegyhez, és akkor nem fog elrákosodni"

Ez egy igen népszerű tévhit, amely évtizedekkel ezelőtt még az orvosi köztudatban is élt. Dr. Gilde tapasztalatai szerint ma is gyakran előfordul, hogy a betegek észreveszik: megváltozott az anyajegyük, de annyira félnek, hogy inkább nem mennek el orvoshoz, nehogy "hozzányúljanak", és baj legyen belőle. Mint mondja, ez a hozzáállás abból is adódhat, hogy évtizedekkel ezelőtt a pigmentált daganatokat sokszor túl későn távolították el, amikor már szervi áttéteket is okoztak. Így - mivel akkoriban azokat még diagnosztizálásra alkalmas eszközök híján nem lehetett kimutatni - gyakorlatilag úgy tűnt, hogy a páciensnek a műtét után vagy éppen a műtéttől lett problémája. Az is táplálta a tévhitet, hogy nemcsak orvosok végeztek anyajegy-eltávolítást, hanem kozmetikusok is: szépészeti céllal, a legkülönfélébb elektromos eszközökkel. Amivel viszont többnyire csak roncsolódtak a pigmentált anyajegyek, mivel gyakran csak egy részt vágtak ki belőlük. "A 'hozzányúlás', amitől még ma is sokan tartanak, pontosan az ilyen beavatkozásokat jelenti" - magyarázza dr. Gilde Katalin.

Nem érdemes elbliccelni az orvosi látogatást egy látványos bőrelváltozás esetén
Nem érdemes elbliccelni az orvosi látogatást egy látványos bőrelváltozás esetén

"Egy anyajegyet csak úgy szabad leműteni, ha szövettani vizsgálat is történik, és épen - vagyis ép szövetekkel övezetten - távolítjuk el. Úgy nem lehet hozzányúlni, hogy valaki mondjuk lelézerezi, vagy magának "leszedi" - világít rá az eltávolítás helyes és biztonságos módjára dr. Csete Béla. A szövettani vizsgálat nemcsak azért lényeges, hogy kiderüljön, jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó, hanem hogy sikerült-e a problémás bőrrészt teljesen kimetszeni. "Régen ugyanis sokszor nagyon szűken metszettek azért, hogy szép legyen a seb, és azanyajegyegy része bent maradt. Ebből viszont a későbbiekben komoly problémák adódtak" - teszi hozzá dr. Csete Béla.

3. tévhit: "A szolárium nagyobb eséllyel okoz bőrrákot, mint a napfény"

Nem új keletű vitatéma, hogy vajon a szolárium vagy a napozás "jobb-e" a bőrnek, illetve kevésbé káros az egészségre. A két fényforrás bőrre gyakorolt hatását viszont a szakemberek szerint nem érdemes összehasonlítani. "Sem a napozásnál, sem a szoláriumban nincs mellettünk egy doziméter, amivel a besugárzást mérjük. Csak akkor tudnánk összehasonlítani a kettőt, ha pontosan tudnánk, hogy egy ember mennyi ideig volt szoláriumban, mennyi időt töltött a napon, és mekkora dózisban kapott UVB sugárzást" - mondja dr. Csete Béla.

Egyetlen aranyszabályt érdemes megjegyezni: ésszel kell szoláriumozni, ugyanúgy, ahogy napozni is. Kis dózissal szabad kezdeni - akár 1 perccel -, néhány alkalommal, apránként növelve az időt és a gyakoriságot. Így a szakemberek szerint nem lesz káros hatása. Ha túlzásba visszük, bármelyik melanómát okozhat, ha ésszel csináljuk, egyik sem. "A kettő egymás után viszont nem egészséges. A szoláriumból senki ne menjen a strandra, mert akkor túl nagy dózist fog kapni, ami nem tesz jót a bőrének"- hívja fel a figyelmet egy létező szokásra dr. Csete.

Dr. Gilde Katalin ehhez még hozzáteszi: nehezen születtek meg azok az eredmények, amelyek szignifikánsan igazolták, hogy a szolárium is okozhat bőrrákot, illetve melanómát. Mint mondja, azért volt nehéz bebizonyítani, mert a szoláriumlátogatók általában szívesen napoznak is. Vagyis nehéz pontosan meghatározni, mitől lett melanómájuk. Amerikai és kanadai kutatóknak viszont sikerült olyan kontrollcsoportokat létrehozniuk, amelyeknek tagjai vagy csak napoztak, vagy csak szoláriumoztak. Utóbbiak esetében - noha a szolárium elsősorban UV-A sugarakkal bombázza a bőrt - is regisztráltak melanómás, bőrrákos előfordulást. Vagyis egyik fényforrás sem tökéletesen biztonságos.

4. tévhit: "Miért lenne éppen nekem bőrrákom? Kivárom, mi lesz ezzel az anyajeggyel, még nem megyek orvoshoz"

Megkérdezett bőrgyógyász-onkológus szakértőink szerint a lehető legrosszabb, ha valaki elblicceli az orvosi látogatást egy látványos bőrelváltozás vagy egy újonnan kijött, gyanús anyajegy esetében. A bőrrák, a melanóma a többi rosszindulatú daganattal szemben látványos, éppen ezért korán fel lehet ismerni. Az időben felismert betegség pedig jó eséllyel tökéletesen gyógyítható. De ehhez az kell, hogy mielőbb bőrgyógyászhoz forduljunk a problémával. "Sajnos egyre több a melanómás beteg, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben alaposan megváltoztak a szabadidős szokások. Az emberek több időt töltenek a napon, és ez nincs évszakhoz kötve. Ha lehetőségük van rá, a télből elutaznak a nyárba, egy melegebb éghajlatú országba feltöltődni" - vázolja a melanómás megbetegedések növekvő számának egyik okát dr. Gilde Katalin. Mint mondja, 35 éve praktizál. Amikor még csak tanulta a szakmát, az volt a vélekedés, hogy a "bőrrák leginkább a tengerészek és a földművesek rákja". Erről ma már szó sincs.

Felhívás!

Ha olyan tartalomba botlik az interneten, amelyről gyanítja, hogy nem hiteles, küldje el a HáziPatika.comnak, a szerkesztőség utánajár, mi az igazság!

"A legnagyobb tévhit, amivel nap mint nap találkozom, hogy azért nem fordult a beteg időben orvoshoz, mert 'nem fájt' neki a bőrelváltozás, a gyanús anyajegy" - számol be tapasztalatairól dr. Csete Béla. Elmondása szerint általános viselkedés, hogy az elején sokan a probléma elmúlását várják, utána pedig húzzák az időt, és nem mennek bőrgyógyászhoz egy olyan gyanús jelenséggel, amely korábban nem volt a bőrükön. "Ha időben észleljük - érdemes néhány héten belül megmutatni egy szakembernek -, és még nem adott áttétet, akkor könnyen kimetszhető, a páciens pedig meggyógyul. De ha már komoly áttétek képződtek, a beteg meghalhat" - vázolja a melanómás és bőrrákos esetek kimenetelének lehetőségeit dr. Csete.

5. tévhit: "Gyerekek nem lehetnek melanómásak"

Ez a vélekedés sajnos nem igaz, gyerekeknél is előfordulhat melanóma, igaz, jóval ritkábban, mint felnőtteknél. "Ebben az életkorban még inkább az a gyakoribb, hogy nem a környezeti hatások, hanem valamilyen családi halmozódás, genetikai háttér miatt alakul ki. Ha egyenes ági leszármazottak között előfordult már melanóma, akkor a napsugárzástól függetlenül sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valakinek melanómája lesz" - ismerteti a helyzetet dr. Csete Béla. Ennek ellenére, mint mondja, gyerekeket mindenképpen érdemes fokozottan védeni a napsugárzástól.

Nem ritka, hogy a családi nyaralás vagy a szünidei táborozás alatt csúnyán leégnek a gyerekek. Vagy mert nincsenek alaposan bekenve, vagy mert reggeltől estig a tűző napon játszanak, és senki nem tereli be őket az árnyékba, esetleg órákig pancsolnak a vízben anélkül, hogy bizonyos időközönként újra bekennék magukat fényvédővel. A folyamatosan mozgó gyerekekre nyáron (is) komoly feladat odafigyelni, de a szakemberek szerint érdemes - sőt még a tinédzserekre is -, mert a későbbiekben megbosszulhatja magát a korai napégés. Dr. Gilde Katalin szerint gyerekkorban még valóban nem jellemző a túlzott mértékű napfény hatására kialakuló melanóma, mert nem adódik össze olyan dózisú napfényhatás, ami azonnal gondot okozna. "A bőr viszont károsodik - régi közhely, de igaz, hogy a bőr nem felejt -, ami felnőttkorban rosszindulatú bőrdaganatot is okozhat" - magyarázza. A korai védelem tehát fontos, gyerekeknél ez minden esetben a szülők feladata.

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljuk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudjuk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

Te mindent beveszel?

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32730

Orvos válaszol
Foglalj orvost!
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+12, +17 °C
Minimum:
+8, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég további eső, zápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag