Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Petefészek-ciszták

Betegségek A-Z

Petefészek-ciszták

Kategória: Nőgyógyászat

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Gimes Gábor

Rövid leírás

A ciszta önmagában nem jelent többet, mint egy tokkal körülvett, folyadéktartalmú üreg. A petefészkekben normálisan is keletkeznek ilyenek, például a tüszőérés folyamata során. Egyezményesen egy folyadékkal telt üreget akkor nevezünk cisztának, ha annak legnagyobb átmérője eléri a 4 cm-t.

Csak a valódi petefészekciszták tekinthetők a petefészek kóros, s egyben betegségre utaló elváltozásainak, de címszó alatt a fogalmi tisztázás végett érdemes tárgyalni a többi cisztának mondott elváltozást is.

Előfordulás

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de gyakori jelenségről van szó. A leggyakoribb a tüszőciszta, mely vérzési rendellenességeket okoz. Ha vérzése nem pontos, élénk színű, alvadékos, elhúzódó és fájdalmas, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. Ez több jó- és rosszindulatú daganattól védheti meg.

Okok

A petefészek cisztái lehetnek funkcionálisak és organikusak:
  • Funkcionális petefészek-cisztának nevezzük azt a folyadékkal telt képletet, mely a petefészkek normális működéséből eredően következnek be, és megfelelő gyógyszeres kezeléssel el is sorvaszthatók.
    Funkcionális ciszta alakulhat ki a meg nem repedt tüszőből (follikuláris vagy tüszőciszta). Ekkor a tüsző nem reped meg időben, így helyén sárgatest sem keletkezik. A ciklus folyamán tehát csak tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. A tüszőrepedés elmaradása legtöbbször stressz vagy szorongás következménye.
    A szervezet ezen egyoldalú ösztrogén terhelésének vannak tünetei, és később lehetnek szövődményei is. Tünetei közül jellemző a ritka, de nagyon erős, fájdalmas, elhúzódó és alvadékos vérzések, melyek olykor bőrszerű szövetfoszlányokkal tarkítottak, melyet nem mások, mint az ösztrogén hatására túlduzzadt, azaz hiperpláziás méhnyálkahártya darabjai. A méhnyálkahártya egy darabban is kiürülhet (dizmenorrhoea membranacea). A fokozódó ösztrogénterhelés a középidőtől fokozódó emlőfeszülésben, fájdalomban is megmutatkozik. Mivel a nyakcsatorna állandóan ovuláció előtti állapotban van, a hüvelyből bőségesen ürül kristálytiszta, tojásfehérjeszerű nyák.

  • A sárgatest cisztái lehetnek kétfélék lehetnek:

    1. A granulóza ("szemcsés") sejtes ciszták általában féloldaliak, nem nagy méretűek és együregű képletek, mellyekkel leggyakrabban koraterhességben találkozunk ultrahang vizsgálat során. Nincs vele tennivaló, a sárgatest a 6. és a 10. hét között elsorvad, miközben a progeszteron termelését a méhlepény veszi át. Ez idő alatt a ciszta is felszívódik.

    2. A tékasejtes ciszta humán koriális gonadotropin (HCG = a progeszteron termeléséért és a sárgatest kellő ideig történő életben tartásáért felelős lepényhormon) túltermelése illetve túladagolása során alakul ki. Belső túltermelődésére nagy mennyiségű HCG-t termelő lepényelfajulások (mola hidatidóza, koriokarcinoma), továbbá ikerterhesség esetén számolhatunk. Túladagolása főként meddőség gyógyítása, clomifén-citrát és/vagy HCG adása kapcsán fordul elő. Ezt az állapotot nevezzük hiperstimulációs szindrómának. A petefészkek átmeneti nyugalomba helyezésével (pl. fogamzásgátló tabletták segítségével) a tékasejtes ciszták visszafejlődnek.

    A hiperstimuláció tüszőérést serkentő gyógyszeres kezelés kapcsán is bekövetkezhet. Ha a beteget alulkezelik, tüszőciszta, ha túlkezelik, kétoldali tékasejtes ciszta lehet a következmény. A két állapot az ébredési hőmérséklet mérésével és a nyakcsatorna-nyák mikroszkópos vizsgálatával és természetesen a szérum progeszteron szintjének mérésével különíthető el. Tüszőciszta esetén nincsenek ovulációra utaló jelek, a petefészkekben sárgatest-hormon nem termelődik. A nyakcsatorna nyákja bőséges, tojásfehérjeszerű, beszárítva, mikroszkóp alatt jellegzetes páfránylevél rajzolatot mutat. Hiperstimuláció esetén az ébredési hőmérséklet jól mutatja az ovuláció bekövetkeztét, de a hőmérséklet tartósan magas marad. A 21. napon mért progeszteron szint magas, a nyakcsatorna száraz, zárt és kékesen elszíneződött ("livid").

A valódi petefészek ciszták organikusak, szervi betegségek nyomán fejlődnek ki, melyek lehetnek daganatos és nem daganatos eredetűek. Nem daganatos eredetű petefészek ciszta az elmúlt endometriózis után visszamaradt endometriális ciszta, melyet, jellegzetes barna bennéke miatt, csokoládé cisztának is szoktak nevezni.

A daganatos ciszták egyaránt lehetnek jó- és rosszindulatúak. A jóindulatú daganatos ciszták mirigydaganatok (adenomák), melyek, bennékük alapján lehetnek nyákos ("mucinózus") vagy savós ("szerózus") cisztadenomák. A nyákos mindig jóindulatú, bár hatalmasra, akár 10-15 kg tömegűre is megnőhet.

A savós cisztadenómák olykor rosszindulatú daganattá fajulnak. Különösen akkor, ha például ultrahang segítségével, a belső felszínén sejtburjánzást lehet tapasztalni (papilláris szerózus cisztadenóma). A sejtburjánzásban olykor már rákos elfajulásra utaló jeleket is tapasztalunk. Az ilyen kívülről még jóindulatú, de belülről már rosszindulatú daganatokat határeset ("borderline") tumoroknak nevezzük, és természetesen rosszindulatú daganatként kell kezelni. A beteg gyógyulási esélyei ilyenkor még kiválóak.

A dermoid ciszta a szervezet egyik legfurcsább, többnyire jóindulatú daganata. Jellegzetessége, hogy a többi daganattól eltérően nem egyetlen csíralemezből, hanem mindháromból fejlődik. Belső felszínét elszarusodó laphám (bőr = derma) borítja, melyen szőrszálak fejlődnek ki, és faggyút termel. Ez a faggyú képezi a dermoid ciszta bennékét is. A sejtek differenciálódásának legbizarrabb zavarai következtében például fogak, hörgődarabok, működő pajzsmirigy-szövet találhatók benne, ez utóbbira az érthetetlen eredetű pajzsmirigy túlműködés jelei hívják fel a figyelmünket.

Tünetek

A tüszőciszta tüneteit már korábban részleteztük. A hiperstimuláció legfontosabb tünetei az alhasi fájdalom és méhvérzés.

A többi ciszta meglehetősen tünetszegény, felfedezésük leggyakrabban egyéb okból történő vizsgálat során történik. A nagyra nőt ciszták a hasfal elődomborodását és különböző kompressziós tüneteket (pl. gátolt bélműködés, vizeletelfolyási akadály, másodlagos vesemedence gyulladás) okozhatnak.

A kikocsányosodott (vékony nyél végén függő) ciszta veszélyes, mert a kocsánya megcsavarodhat. Ez rendkívül heves hasi fájdalmat okoz, és azonnali műtétet tesz indokolttá.

Diagnózis

Ultrahang vizsgálat: A petefészkek különösen hüvelyi ultrahang vizsgálattal láthatók, mert ilyenkor a szeméremcsont nem árnyékolja le a kritikus területeket. A színkódolt hüvely ultrahang vizsgálat segítségével a ciszta rosszindulatúsága is kizárható vagy megerősíthető. Nagy valószínűséggel elkülöníthetők a funkcionális és organikus ciszták, segítségével jól felismerhető a dermoid ciszta is.

Célzott punkció: A vizsgálat alkalmával, ultrahang ellenőrzése mellett, egy hosszú tűvel megszúrják a cisztát, és tartalmát leszívják. A jellegzetes bennék alapján a ciszta eredete sokszor egyértelműen azonosítható. A leszívott folyadék lehetőséget nyújt sejttani (citológiai) vizsgálat elvégzésére, mely segíthet a valódi rák kizárásában.

Hasi tükrözés (laparoszkópia) során a ciszták szemügyre vehetők, azokból szövettani mintát vehetnek, tartalmát leszívhatják, sőt a kisebb cisztákat akár el is lehet távolítani.

Diagnosztikus (exploratív) laparotómia: A hasüreg műtéti megnyitására valódi malignóma gyanúja esetén szoktunk sort keríteni.

Kezelés

Tüszőciszta és hiperstimuláció esetén a petefészkeket, néhány hónapra, - mondjuk - fogamzásgátló tabletta segítségével nyugalomba helyezhető. Mola hidatidóza (üszökterhesség) és koriokarcinoma esetén jelentkező hiperstimuláció esetén az alapbetegség kezelése a cél. Terhességhez kapcsolódó sárgatest-cisztákat nem szabad bántani, mert sérülésük vetélést okoz.

Az organikus petefészek ciszták gyógyítása műtéti úton, a has megnyitásával (laparotómia), kisebb ciszták esetén esetleg laparoszkópiával is történik. Szerencsés a helyzet, ha a petefészek mirigyállományát minél nagyobb mértékben sikerül megmenteni.

Gyógyulási esélyek

A betegség prognózisa az alapbetegség függvénye. Funkcionális ciszták esetén, amennyiben azokat nem rosszindulatú folyamat (pl. koriokarcinóma) okozza, a prognózis egyértelműen jó.

Rosszindulatú daganatos ciszták esetén időben nehezen felismerhető, legtöbbször sikertelenül gyógyítható rákkal állunk szemben.

Hasznos tudnivalók

A tüszőciszta és az organikus ciszták (csakúgy, mint a cisztás rákok) annál gyakoribbak, minél többször következett be egy nőnél az ovuláció. Ezért a terhesség, szoptatás, sőt, a fogamzásgátló tabletták szedése is erős (nem 100%-os) védelmet nyújt.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

12485Kérdezzen Ön is!

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag