Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Epilepszia tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Szemerédy Viktória   |   Lektor: Dr. Neuwirth Magdolna

Mi az epilepszia?

Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. A rohamok az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek. Ezek az elektromos viharok az agy területeiről régióiból indulnak ki. Az epilepsziás görcsök megjelenése attól függ, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és lefolyása során az agy mely területeit vonja be.

A rohamok a normális agyi működés megszakadásának következményei. Az agy rendkívül összetett szerv, amelyben látási, hallási, szaglási, tapintási, hőmérséklet érzékelési információk fogadása, azok értelmezése és az izmokhoz, belső elválasztású mirigyekhez történő üzenet küldése zajlik. Az információáramlás többsége mégis az egyes agysejtek között történik, melynek végeredménye a tudat, a gondolkodás és az emlékezés.

Normális agyi tevékenység során az elektromos impulzusok áramlása meghatározott sorrendben zajlik. Olyan ez, mint a konferencia rendje, ahol pontosan meg van határozva, mikor, ki beszélhet. Az epilepszia olyan konferenciához hasonlítható, ahol mindenki egyszerre beszél, a kommunikáció meghatározott rendje felborul.

Az epilepszia előfordulása

Az epilepsziára legjellemzőbb, egész testre kiterjedő tónusos-klónusos (mereven rángó) görcsök (továbbiakban görcsök) nagyon gyakori jelenségek. A népesség 5%-a élete során legalább egy epilepsziás rohamot elszenved. Ezt csak akkor nevezzük epilepsziának, ha ezek az események rendszeresen és spontán ismétlődnek. Az aktív epilepsziával élők átlagos gyakorisága 7 ezrelék, tehát a világon hozzávetőlegesen 40 millió ember él epilepsziával. Epilepszia bármely életkorban kezdődhet, de leggyakrabban gyermek- és időskorban jelentkezik először.

Az epilepszia okai

A szó eredetében a görög "epilepsia" fogva tartást, megragadást jelent. Ez azt a magyarázatot tükrözi, amely szerint a beteget a roham alatt "természetfeletti erő" ragadja el. Ez az elnevezés tükrözi a betegség kóroktanának azon jellegzetességét, hogy a rohamok hátterében az esetek nagyobbik részében még mindig nem sikerül kimutatható okot találni. A legelfogadottabb vélemény szerint az agy kémiai egyensúlyának felborulása felelős a rohamok keletkezéséért, különösen az agyi ingerületátvivő anyagok, a neurotranszmitterek.

Az epilepszia eddig felderített okai között találhatjuk a gyermekkorban a a magas lázat, a lázgörcsöt átélt gyerekek 5%-ának marad fenn epilepsziája. Az agy kóros megbetegedései, mint a gyulladások, a fertőzések, a sérülések és a vérzés mind előidézhetik az epilepsziát. Főleg a gyerekkori epilepszia hátterében gyakran található genetikai rendellenesség, vagy a magzati életben illetve a szülés folyamán elszenvedett oxigénhiány.

 Az epileptikus görcsökért az agy kémiai egyensúlyának felborulása felelős 
 

Az epileptikus görcsökért az agy kémiai egyensúlyának felborulása felelős

 

A görcskészség valószínűleg több gén függvénye, így genetikailag meghatározott, hogy kinél mekkora láz, mekkora adag alkohol, stb. vált ki görcsöket. Így az epilepszia ismétlődési kockázata első fokú rokonok között 5% körül van. Görcsök azonban mindenkinél kiválthatók, még a teljesen egészséges embereknél is. Ezt az agy működési sajátosságai okozzák. Segíti a folyamat megértését, ha elképzeljük egy tó vagy a tenger felszínét. Viharban a víz erős és nagy hullámokat vet, ez ahhoz hasonlít, amikor az agyban összefüggő területek kerülnek "elektromos viharba", de ne feledjük el, hogy a tónak jó idő esetén sem sima a felszíne.

Az epilepszia diagnózisa

Az epilepsziás beteg minden esetben alapos ideggyógyászati vizsgálatot igényel. A kóros agyi elektromos tevékenység elektro-enkefalográfiával mutatható ki, jóllehet a betegek 10%-ánál az EEG lelet teljesen normális. A vizsgálat során elektródákat helyeznek a beteg fejére, és regisztrálják az agyhullámokat. Mivel az agyhullámok különösen roham alatt jellegzetesek, előfordul, hogy a beteg agyi tevékenységét folyamatosan monitorozzák. Gyakori diagnosztikus eljárás az alvás közbeni video-EEG: a beteg agyi tevékenységét monitorozzák, és figyelik az alvástevékenységben bekövetkező változásokat az epilepsziára típusos agyi hullámok megjelenésekor. Egyes epilepsziák kiválthatók bizonyos ingerekkel, például stroboszkóp villogó fényével, ezért ezt a lehetőséget felhasználják a diagnózis felállítása során úgy, hogy provokálják a rohamot.

A legkorszerűbb képalkotó radiológiai vizsgálatokkal (számítógépes rétegvizsgálat, nukleáris mágnes-rezonancia vizsgálat, pozitron emissziós rétegvizsgálat) az agy szervi betegsége nagy biztonsággal kizárható vagy megállapítható.

Az epilepszia típusának megállapítása a hatékony kezelés alapvető kritériuma. Ennek legfontosabb eszköze a beteg mellett élőkkel készített mélyinterjú, a beteg ugyanis nem képes leírni az epilepsziás rohamra jellemző tüneteit.

Az epilepszia kezelése

Gyógyszeres kezelés

A kezelés célja a rohamok számának és súlyosságának csökkentése anélkül, hogy a beteget súlyos gyógyszer-mellékhatásoknak tennénk ki. Az életminőség javítása mindig elsődleges, és ez a folyamatos rohammentességet takarja. A gyógyszeres kezelés megválasztása az epilepszia típusától függ, de fontos megemlíteni, hogy egyre inkább tért hódítanak az új típusú epilepszia ellenes szerek, amelyeknek jóval kevesebb mellékhatása van, és a terhesség alatt folytatott terápiával kapcsolatban is jobbak a tapasztalatok. A mai törekvések alapján az ideggyógyász szakorvosok a mono-, illetve a racionális biterápiát - az egyetlen, illetve maximum két gyógyszerre történő beállítást - tartják szem előtt. A gyógyszeres kezelés megválasztása ideggyógyász feladata, és menete a hazai és a nemzetközi társaságok protokollja szerint történik.

Fontos tudni, hogy az epilepszia az esetek 30%-ban gyógyszerekkel nem befolyásolható, és minél régebben áll fenn a betegség, annál nehezebb kivédeni a rohamokat. A legújabb kutatási eredmények szerint az újonnan diagnosztizált epilepszia 70%-ban folyamatosan kontrollálható volna kizárólag gyógyszerek segítségével.

Műtéti kezelés

Terápia-rezisztens esetekben a rohamokat elindító góc eltávolításával a beteg 50%-a végleg meggyógyítható. A műtét természetesen veszélyes, mert más agyi területeket is károsíthat, viszont a gócok többsége olyan agyi területen helyezkedik el, amely biztonságosan operálható. Ez az eljárás csak az esetek egy jól körülírt részében alkalmazható.

Esetenként az agyba ültetett elektródák jelentenek ideiglenes, illetve végleges megoldást.

Hasznos tudnivalók

Az epilepsziaellenes gyógyszerek nagy hányada magzatkárosító hatású, ráadásul a terhesség önmagában is fokozza a görcskészséget. Az epilepsziában szenvedő nő tehát ne véletlenül essen teherbe, hanem a tervezett fogamzás előtt kérje ki genetikai tanácsadó szakorvos véleményét. Amennyiben szükséges, még a fogamzás előtt más gyógyszerre való átállás lehet indokolt. Egyes újabb gyógyszereknél külön terhességi regiszter segíti a szülészorvost, hogy megfelelő tanácsokat kaphasson a várandós epilepsziás betegek kezeléséhez. Ennek segítségével nyomon követik a terhességet és összegzik a terhesség alatti tapasztalatokat, és ezen információk alapján dolgozzák ki az irányelveket.

Fontos tudni, hogy az epilepsziás beteg lelkileg nagyon sérülékeny. Mivel a betegség lényegét nem mindenki ismeri, gyakori a társadalom részéről történő megbélyegzés, stigmatizáció. Ennek a negatív hozzáállásnak a következménye pszichológiai, pszichiátriai gondozás is lehet.

A gyógyszerrel egyensúlyban tartott beteg azonban teljes értékű életet élhet. Szellemi tevékenységük romlása gyakran kizárólag a gyógyszerek mellékhatásainak köszönhetők, de megfelelő terápiával sokszor nem lehet különbséget tenni az epilepsziás beteg és az egészséges ember értelmi funkciói között. Az epilepsziás beteg életminőségéhez nagyban hozzájárul a család és a hozzátartozók támogatása és megértő viselkedése. Fontos, hogy az iskolai illetve munkahelyi közösség felvilágosítása, felkészítése az esetleges rohamra, és a segítségnyújtás megtanítása.

A világ egyes részein - és itt a nyugati társadalmakra gondolok - az epilepszia megítélése még mindig rosszabb, mint például az asztmáé. Több országban a törvényhozás még mindig gyanúval és értetlenséggel sújtja az epilepsziával élőket. Talán a betegek is könnyebben fogadják el sorsukat, ha néhány szót ejtünk a világ leghíresebb epilepsziás betegeiről.

Először is, a betegség az állatvilágban is előfordul. Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege Julius Caesar és Nagy Sándor volt. Epilepsziás betegek létezéséről a Biblia is beszámol (Máté 17:14-21). A híres irodalmárok közül Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg Van Gogh volt. Az ő példájuk is jelzi, hogy a betegség az emberi értékeket, értelmet és az élet értékét nem befolyásolja.

Kategória: Ideggyógyászati megbetegedések

Kapcsolódó gyógyszerek

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag