Pszichiátriai betegségek

A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.

Delírium tremens tünetei és kezelése

Mi a delírium tremens?

A delírium tremens súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes, mely mindenképpen kórházi kezelést (gyakran intenzív ellátást) igénylő életveszélyes állapot. A hosszúidejű és nagy mértékű alkoholfogyasztás abbahagyása vagy jelentős csökkentése után alakul ki az alkoholbetegek kb. 15%-ában. Lefolyása során különböző pszichés-, vegetatív idegrendszeri izgalmi- és testi tünetek alakulnak ki, ezért az életfunkciók észlelése, folyamatos felügyelete szükséges.

Tünetek

A delírium tremens okai

Az alkoholmegvonásos delírium kialakulásának hátterében álló okok még nem teljesen tisztázottak.
Számos idegrendszeri biokémiai változást figyeltek meg alkoholelvonás és delírium során, és ezek az észlelt tünetekkel összefüggésbe hozhatóak.
A megvonás során észlelt tünetek nagy részének alapja a fokozott központi idegrendszeri ingerlékenység, melynek kialakulásában kutatások az agyi GABA- (gamma-aminovajsav) és a glutamát-rendszer szerepét hangsúlyozzák. A fent említett neurotranszmitterek és receptor rendszerek közül a GABA-erg idegsejtek a központi idegrendszer fő gátló rendszerét képviselik, míg a glutamát a központi idegrendszer fő izgató anyaga. E két rendszer egyensúlyának felborulása, aktivitásának eltérései állhatnak a megvonáskor gyakran észlelt görcsaktivitás növekedésének hátterében, míg a katekolaminoknak nevezett biokémiai anyagok rendszerének (noradrenalin, dopamin) zavara okozhatja az olyan tüneteket mint pl. nyugtalanság, zavartság, hallucinációk, a vegetatív idegrendszer labilitása.
A delírium tremens kialakulásában szereplő további tényező lehet a szervezet folyadék- és elektrolit háztartásának (pl. kálium-, magnézium-, kalcium-ionok szerepe), valamint az agyi vérátáramlás és folyadék tartalom változásai, melyeket az utóbbi időben képalkotó vizsgálatokkal kutatnak.

A delírium tremens tünetei és diagnózisa

A megvonási tünetek rendszerint 12-48 órával az alkoholfogyasztás abbahagyása vagy jelentős csökkentése után kezdődnek, a delíriumokra jellemző tünetcsoport többnyire 3-8 nappal az ivás abbahagyását követően lép fel.
Először leggyakrabban szorongás, durva hullámú végtagremegés jelentkezik, mely a későbbiekben a fejre és a törzsre is átterjedhet, emellett erőteljes izzadás kezdődik. Egyes esetekben megvonásos görcsroham (alkalmi epilepsziás roham) is jelentkezhet. Növekvő zavartság, teljes tájékozatlanság, majd a gondolkodás teljes széttöredezettsége, alvászavar, jelentős nyugtalanság is megfigyelhető, gyakoriak az illúziók, hallucinációk, melyek leggyakrabban látási érzékcsalódások (pl. gyakran kígyó, bogár, pók, stb.), s nem ritkán rettegést váltanak ki. A vegetatív idegrendszer labilitása, izgalmi tünetei is társulnak az alkoholmegvonásos delírium tünettanához (még kifejezettebb izzadás, szapora szívverés, magas vérnyomásértékek, láz), ami a delírium súlyosbodásával párhuzamosan fokozódik.
A delírium tremens súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes
A delírium tremens súlyos alkoholmegvonásos tünetegyüttes
A diagnózis a jellegzetes klinikai tünetek és laboratóriumi vizsgálatok alapján állapítható meg. A laboratóriumi leletek a máj-, hasnyálmirigy működési zavarát, ion- és folyadékháztartás egyensúlyának eltolódásait, és egyéb anyagcserezavarokat is mutathatnak. Társuló betegségek vagy szövődmények a delírium tremens klinikai tüneteit és lezajlását módosíthatják. Az esetleges szövődmények felismerését a képalkotó eljárások (röntgen, CT, MR) mellett a laboratóriumi vizsgálatok is segítik.

A delírium tremens kezelése

A delírium tremens mindenképpen kórházi kezelést (gyakran intenzív ellátást) igénylő életveszélyes állapot.
Fontos a vitális funkciók (szív, keringés) ellenőrzése, szükség esetén támogatása, folyadék-ion háztartás egyensúlyának fenntartása, folyadékveszteség pótlása, az anyagcserezavarok rendezése. Az alkoholizmus következtében kialakuló vitaminhiány pótlására nagy dózisú vitamin (elsősorban B-vitamin) adás szükséges.
A fokozott központi idegrendszeri ingerlékenység csökkentésére ma főként a benzodiazepin készítményeket alkalmazzák. Alkoholmegvonási alkalmi, esetleg halmozódó epilepsziás rosszullétek jelentkezése esetén antiepileptikumokat (pl. karbamazepint) is használnak. Érzékcsalódások, nagyfokú nyugtalanság jelentkezése esetén antipszichotikus gyógyszereket is alkalmaznak a tünetek enyhítésére. Gyulladásos szövődmény (pl. tüdőgyulladás) jelentkezése esetén antibiotikumok adása is szükségessé válhat.

A delírium tremens gyógyulási esélyei

A delíriumokra jellemző tünetcsoport többnyire 3-8 nappal az ivás abbahagyását követően lép fel és általában 2-4 napig, szövődményes esetben tovább is tarthat. Régebben a halálozási arány 15-20%-ot is elért a szövődmények miatt (pl. keringési elégtelenség, tüdőgyulladás, vese- ill. a májműködési elégtelenség), a korai diagnózis és kezelés fejlődése következtében ez a szám ma már csak néhány százalék.
A delírium tremens lezajlását követően néhány esetben átmeneti szellemi hanyatlás vagy Korsakoff-szindróma alakulhat ki. Ezen kívül alvászavar, szorongás, depresszió, ingerlékenység, érzelmi labilitás jelentkezhet hosszú időn keresztül (akár 3-12 hónapon át), néhány esetben ezek a tünetek krónikussá is válhatnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.