Az éghajlatváltozás következtében tartósan megváltozó időjárási minták csökkentik a terméshozamokat, szűkítik a kínálatot és felhajtják az árakat. Ez a tendencia látható például Európában a búza, a kukorica és a gyümölcsök esetében. Az Energy and Climate Intelligence Unit agytröszt szerint már 2023-ban is az éghajlatváltozás számlájára volt írható az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban tapasztalt élelmiszerár-növekedés egyharmada.
Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása egyébként nagyban függ a változás mértékétől és súlyosságától, valamint attól is, hogy a gazdálkodók és állattenyésztők milyen mértékben tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.
Nagy baj lehet Európában
Az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet legújabb tanulmánya szerint a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt. Ez az éves teljes infláció akár 1,18 százalékpontos növekedését is jelenti 2035-ig – állapította meg a tanulmány, amely 121 ország 1996 és 2021 közötti adatait használta, a jövőbeli inflációs forgatókönyvek modellezéséhez.
Globálisan a leginkább kitett térség Dél- és Kelet-Közép-Európa. Az EKB kutatói megállapították, hogy 2022-ben körülbelül 0,6 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában a kontinens forró és száraz nyara miatt, és több mint 300 milliárd euró kár érte az EU mezőgazdaságát. „Az éghajlatváltozás tartós inflációs nyomást kezd kifejteni, és egyre nő a vita arról, hogy a jegybankoknak jobban oda kell-e figyelniük a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a Klímapolitikai Intézet tanulmánya.
Közeledünk a 4 fokos melegedéshez
Az ENSZ környezetvédelmi programja által közzétett jelentés szerint a világ az iparosodás előtti szinthez képest a 2,9-3,8 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés felé halad, ez pedig jóval meghaladja a 2015-ös párizsi klímatárgyalásokon elfogadott célokat. A felmelegedés üteme és intenzitása is nő. A tavalyi volt az eddigi legmelegebb év, és már 13. hónapja tartósan 1,5 Celsius-fok felett van a hőmérséklet emelkedése.
A mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat. A következő évtizedben a legfontosabb haszonnövények közül több is hiányos lehet, mivel az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb szélsőséges időjárási események ronthatják a termés mennyiségét és minőségét, így pedig hátráltathatják a betakarítást. A búzahozam például drasztikusan csökken. De a rizs, a szójabab, a kukorica és a burgonya is az olyan alapvető alapanyagok közé tartozik, amelyek hozama Európában és Észak-Amerikában zuhan, sőt 2050 után akár el is tűnhetnek a közép-európai termőföldekről. A termelékenységnek ez a csökkenése magas élelmiszerárakhoz vezet, tartós emelkedő élelmiszer-inflációt okozva.
Az éghajlati és időjárási minták változásai a tenyészidőszakokat is megváltoztatják, és markáns nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra, különösen a kártevők és a betegségek miatt. Ez többletkiadást okoz az agráriumnak Európában és Magyarországon is, ami az élelmiszerárakban is megjelenik. A gazdálkodók számára az éghajlatváltozás jelentette kihívások magasabb ráfordítási költségeket jelentenek, például az öntözés és a növényvédőszerek alkalmazása miatt” – hívta fel a figyelmet a tanulmány.
